Az ügyész, aki Michael Jackson elpusztítására tette fel karrierjét: Tom Sneddon

Tom Sneddon neve többször elhangzott eddigi bejegyzéseimben. Ő volt az a kerületi ügyész Santa Barbarában, aki 1993-ban és 2005-ben is vizsgálódott, illetve a per során vádat képviselte Michael Jackson ellen. Sokan úgy vélik számos visszaélést és törvénytelenséget elkövetett abbéli buzgalmában, hogy rács mögé juttassa az énekest, tetteit pedig inkább a személyes ellenszenv vezérelte, mintsem a professzionalizmus. Az eseményeket utólag elemezve nehéz is lenne más következtetésre jutni.

Thomas W. Sneddon Jr.

Ki is az a Tom Sneddon?

Thomas W. Sneddon Jr. kétségtelenül sikeres kerületi ügyész volt, mielőtt 1993-ban elkezdett Michael Jackson ellen vizsgálódni Chandlerék gyermekmolesztálási vádja alapján. Az egykori vietnámi veterán 1969-ben költözött Santa Barbarába, ahol 1982-ben kerületi ügyész lett, majd egymás után öt alkalommal választották újra. Nagy nyilvánosságot kapott ügyekben gyakran jelen volt a bíróságokon is, ő maga képviselve a vádat. Rámenős stílusa miatt kollégái a „Mad Dog” („Őrült Kutya”) becenevet ragasztották rá, bár állítólag fiatal kora óta szelídült. Később a „Snuffy” („Beképzelt”) becenév ragadt rá. Ifjú korában boxolt, majd fiatal ökölvívókat edzett.  Egy újságcikk szerint „valószínűleg ő a legnagyobb hatalommal rendelkező ember egész Santa Barbara megyében”. Mint kerületi ügyész egy 247 fős szervezetet irányított.

Jerry Roberts, a Santa Barbara News-Press című lap szerkesztője azt írta róla: „Nem egy univerzálisan közkedvelt figura. Nem az a fajta fickó, akivel kapcsolatban melegség és kellem önti el a szívedet, amikor belép az ajtón.”

Mindazonáltal azt ellenfelei is elismerik, hogy ha egy ügyre ráveti magát, akkor azt kérlelhetetlen alapossággal vizsgálja ki (vagy akár még azon is túl, amint azt látni fogjuk): „Tudom, hogy nagyon hatékony ügyész. Tom Sneddon nem kispályás.” – mondja mondta Gary Dunlap, egy ügyvéd, aki korábban összeütközésbe került vele.

”Két szó van, amit a legvalószínűbben hallani fogsz róla: harcias és kitartó. A híre az, hogy roppantul versengő.” – fogalmazott Roberts.

Gary Dunlapnek 2002-ben gyűlt meg a baja Sneddonnal: „Olyan bűncselekményekkel vádolt meg, amelyeket nem követtem el.” (hamis tanúzással és tanúk befolyásolásával vádolta – a ford.) – mondta 2003-ban Dunlap, akit a bíróság minden vádpontban felmentett Sneddon ellenében. Később beperelte Sneddont szándékosan rosszindulatú vizsgálati gyakorlatért és amikor a Jackson-ügy kipattant azt mondta a CBS Newsnak, hogy ismerősen hangzott számára, amikor Sneddon azt mondta „erős ügye” van a sztár ellen: „Ellenem is azt mondta, hogy erős ügye van. A probléma csak az, hogy az egész ügy egy koholmány volt.”

Dunlap egy az MJJForumnak adott interjúban elmondta, hogy Sneddon taktikája vele szemben a következőkből állt: illegális házkutatások és elkobozások, minél több vádpontot megfogalmazni a vádlott ellen azon az alapon, hogy egy-kettőben csak elítéli majd az esküdtszék. Mindez kísértetiesen emlékeztet arra, amit Jacksonnal művelt.

Dunlap továbbá elmondott egy esetet, amikor valaki más is indulni akart Santa Barbara kerületi ügyészi pozíciójáért, Sneddon pedig úgy iktatta ki az ellenfelet, hogy megvádolta valamivel. Végül is az illető tisztázta magát a vádak alól és pénzbeli kártérítést kapott Sneddontól, de az egész herce-hurca arra jó volt, hogy már ne indulhasson el a választáson…

Hozzátette: „1993-ban elvesztett egy lehetőséget Michael Jackson ellen és nem akarja úgy elhagyni a hivatalát, hogy nem fizeti vissza.”

Valóban, a „vendetta” és a „bosszú” gyakran emlegetett szavak voltak Santa Barbarában, amikor Sneddon 2003-ban másodszor is vizsgálatot indított Michael Jackson ellen egy újabb gyermekmolesztálási ügyben. Ami azért nem meglepő, mert a kerületi ügyész már az ügy bejelentésére összehívott sajtótájékoztatóján is úgy viselkedett, mint akinek személyes örömöt okoz, hogy vádat emelhet az énekes ellen: a beszámolók szerint „magabiztosnak és hegykének tűnt”. És kifejezetten vidámnak. Néhány viccet is megengedett magának Jackson rovására.

Sneddon a Jackson-per után még néhány évet szolgált mielőtt nyugdíjba vonult. Pályafutását, örökségét kétségtelenül ez az ügy határozza meg a leginkább – és ebben minden volt, csak pozitív szereplő nem.

Hivatali visszaélések végeláthatatlan sorozata

Vendetta?

Lehet, hogy Tom Sneddon hatékony ügyész volt, de a Michael Jackson elleni ténykedését mint hivatali visszaélések végeláthatatlan sorozatát lehet összefoglalni! És egyszer bizonyára tanítani fogják, mint olyan példát, amit egy profi ügyésznek NEM szabad követnie.

Egyébként annak a ténynek, hogy roppant alapos ember volt, aki kétségtelenül Jackson ügyében is megmozgatott minden elképzelhető követ, csak örülhetünk: így legalább nem lehet a hanyag nyomozásra fogni a vád kudarcát. De, amint mondani szokás, kakiból nem lehet várat építeni – így hamis vádlókból és tanúkból sem lehet erős ügyet kreálni.

Sneddonnak, mint kerületi ügyésznek természetesen ki kellett vizsgálnia a vádakat. A probléma ott kezdődött, hogy 1993 után túlságosan is személyes ügyként fogta fel, hogy „elkapja” Jacksont (valószínűleg csak fokozta az indulatait az, hogy Jackson 1995-ös albumán, a HIStory-n megjelentetett egy dalt “D.S.” címmel, amely nem is annyira burkoltan Sneddont bírálja – a dal címszereplője ugyan egy “Dom Sheldon” nevű fiktív figura, de mindenki tudja, hogy valójában Sneddonról van szó, sőt mintha valójában Sneddon nevét énekelné Jackson benne “Dom Sheldon” helyett….), és az észszerű mérlegelést felváltotta nála a megszállottság: mint látni fogjuk nem a vádlók keresték fel őt, hanem ő kutatott vádlók után – és ilyen dolgok. Amennyiben józan és elfogulatlan tudott volna maradni, akkor az Arvizo-ügy minden bizonnyal a bírósági szakaszba sem juthatott volna el, mert annyira abszurd volt. (A Chandler-ügy meg nem is jutott – mint korábban, az 1994-es peren kívüli megegyezésről szóló cikkben elmondtam: két előzetes esküdtszék is elégtelennek ítélte meg a rendelkezésre álló bizonyítékokat még ahhoz is, hogy bíróságra kerüljön az ügy!)

Lássuk tehát mi mindent tett Sneddon! A lista azokról a tényekről szól, amelyek vagy ügybuzgó alaposságát, vagy pedig szakmailag, erkölcsileg és jogilag egyaránt megkérdőjelezhető gyakorlatát támasztják alá a Jackson-ügyben:

– Amikor 2003-ban bejelentette Arvizóék vádjait, felhívta a nemzetet, hogy vadásszanak „a ragadozó további áldozataira”. Továbbá – adófizetői pénzen – létrehozott egy honlapot kifejezetten abból a célból, hogy ott Jackson más „áldozatai” jelentkezhessenek. Az ország-világ előtt meghirdetett „áldozatkereső verseny” ellenére, egyetlen egy használható további „áldozat” sem akadt horogra…

– Emberei a világ minden sarkát bejárták további „áldozatok” és „tanúk” után kutatva: az adófizetők pénzén tisztviselők utaztak olyan helyekre, mint a Távol-Kelet és Ausztrália. A nyomozók mindenhonnan üres kézzel tértek vissza.

– A vizsgálatokba bevonta az FBI-t is. A házkutatás során Michael Jacksontól 16 számítógépet foglaltak le. Sneddon kérésére az összest alaposan átvizsgálták az FBI informatikai szakemberei, akik – mint az sztár tavaly nyilvánosságra hozott FBI aktáiból kiderül – SEMMI terhelőt sem találtak a gépek merevlemezein! (Nyilvánvaló, hogy ezen a szinten a törölt adatokat is megvizsgálják, hiszen azokat a szakértők könnyen vissza tudják nyerni.) A gépeken nem volt gyermekpornográfia és az énekes nem látogatott ilyen jellegű honlapokat sem! 16 gépen egyetlen egy ilyen jellegű kép vagy nyom sem volt! Mindössze legális, heteroszexuális pornográfiát és meztelen nők képeit találtak – és ilyen honlapokra vezető nyomokat.

– Sneddon még törvénymódosításokat is keresztülvitt kifejezetten Jackson miatt!  Az egyik ilyen módosítás az volt, amely 2005-ben lehetővé tette, hogy korábbi ügyek „tanúit” is meghallgassák a perben. A másik azt tette lehetővé, hogy harmadik fél is tanúskodhasson állítólagos molesztálásról. Emiatt jelenhettek meg Jackson kirúgott egykori testőrei és szobalányai a bíróságon azt állítva tanúi voltak annak, hogy a sztár molesztált kisfiúkat. A vád pechére azonban a védelem nem csupán harmadik feleket tudott a tanúk padjára állítani, hanem magukat azokat a  – már felnőtt korú – fiúkat is, akikről ezek a „tanúk” azt állították, hogy Jackson molesztálta őket (Brett Barnes, Wade Robson és Macaulay Culkin) – és ők kategorikusan tagadtak! (Az ausztrál Brett Barnes még az állását is felmondta, csak hogy az Egyesült Államokba utazhasson és tanúskodhasson Jackson mellett!)

– Sneddon gyanúsan közeli kapcsolatot ápolt a média egyes képviselőivel – azon belül is a Court TV eléggé megkérdőjelezhető etikájú riporternőjével, Diane Dimonddal (róla majd egy későbbi cikkben) és – minden jel szerint – rendszeresen információkat, dokumentumokat szivárogtatott ki részükre, természetesen nem hivatalosan és név nélkül. A cél az volt, hogy a közvéleményt már azelőtt megdolgozzák sikamlósabbnál sikamlósabb hamis állításokkal és elferdített információkkal, hogy egyáltalán elkezdődött volna a per.

Egy jó példa a Sneddon és Dimond közötti összefonódásra az az eset, amelyről a New York Daily News számolt be 2005. március 16-án: http://www.nydailynews.com/archives/gossip/2005/03/16/2005-03-16_da_helped_dimond_out_of_a__h.html

A sztori lényege: 1995-ben Dimond az általa vezetett „Hard Copy” című műsorban és egy rádióműsorban bejelentette, hogy Tom Sneddon vizsgál egy 27 perces videofelvételt, amelyen Jackson egy kisfiút molesztál: „Nem sokkal karácsony előtt készült, a sztori szerint, és Michael Jackson saját biztonsági kamerája vette fel. Nagyon egyértelmű.” – állította a riporternő.

Azonban ilyen videofelvétel sosem létezett – ezt később magától Sneddontól hallhattuk!

És most jön az érdekesség: ennek ellenére Sneddon segítő kezet nyújtott Dimondnak, amikor Jackson rágalmazásért beperelte a nőt az állítás miatt! Mégpedig olyan módon, hogy aláírt egy nyilatkozatot, amelyben támogatja Dimond verzióját az elmondott történetről! Dimond ennek a nyilatkozatnak a segítségével menekült meg arról, hogy az ügy bíróságra kerüljön és kártérítést kelljen fizetnie Jacksonnak rágalmazásért!

Tehát annak ellenére, hogy a nyilvánosság előtt Sneddon elismerte, hogy sosem létezett ilyen videofelvétel, és ennek megfelelően természetesen ilyen videofelvétel soha nem is került elő, sem a bírósági tárgyalás során, sem máskor – mindezek ellenére Sneddon kész volt megmenteni Dimond irháját egy nyilatkozattal, amelyben pártját fogja a nőnek és állításainak!

A kérdés jogosan merül fel mindnyájunkban: MIÉRT?

Mi köze van a kerületi ügyésznek egy meglehetősen kétes hitelű (bulvár)újságírónőhöz? Miért volt annyira fontos Sneddonnak Dimond? És ezen túlmenően Tom Sneddon miért éppen Dimondnak adott exkluzív interjút 2003 novemberében, nem sokkal az Arvizo-ügy nyilvánosságra hozatala után?

Nem állnak messze az igazságtól, akik úgy vélik: Dimond volt a kerületi ügyész nem hivatalos szócsöve a Jackson elleni médiakampány során. És azok sem, akik szerint Sneddon elsősorban Dimondon keresztül igyekezett hamis történeteket elhinteni a médiában az énekesről. Mindegy, hogy egy történet igaz vagy sem – a lényeg, hogy megragadjon, hogy az emberek elhiggyék és már azelőtt ítéletet mondjanak Jacksonról, hogy az esküdtszék egyáltalán összeült volna! Ki tudja, talán abban is reménykedett, hogy így jó előre lehet hatni a potenciális esküdtekre is…

Egy másik jó példa az az eset, amikor Dimond az Arvizo-ügy kapcsán a CNN Larry King Live című műsorában azt mondta, hogy „magas rangú hivatalos forrásokból” (ugyan ki lehet az a magas rangú hivatalos forrás?) arról értesült, hogy a vádnak a kezében vannak „szerelmes levelek”, amelyeket Jackson írt a vádlóhoz, Gavin Arvizóhoz. Mondanom sem kell, hogy ilyen szerelmes levelek sosem kerültek elő – sem a per során, sem máskor. De az ilyen elhintett apró pletykák mindig alkalmasak arra, hogy befolyásolják a közvéleményt. És Dimond szerint mindez „magas rangú hivatalos forrásból” származott. Hm…..

– Sneddon profi PR céget (Tellem) is fogadott a per idejére (ezt is az adófizetők pénzén) – ez is mutatja, hogy harcát Jackson ellen nemcsak a bíróságon, hanem a közvélemény előtt is vívta. A céget korábban egyébként Jackson első vádlójának mostohaapja, Dave Schwartz is alkalmazta.

– A fentiek tükrében nem meglepő, hogy az évek során sokan hangot adtak azon gyanújuknak, hogy Sneddon megszállottja lett Michael Jackson üldözésének és ezért elvesztette a józan ítélőképességét a sztárral kapcsolatban. Sneddon ezeket a vádakat azzal verte vissza, hogy azt állította: miután az 1993-as ügy lezárult nem is gondolt többé Jacksonnal, egészen addig, amíg 2003-ban a második vádló, Gavin Arvizo családja fel nem kereste. Lássuk csak mennyire igaz Sneddon állítása:

  • A The Independent (London) című lap 1994. augusztus 20-i számában azt írja, hogy Sneddon nem hajlandó belenyugodni abba, hogy a peren kívüli megegyezést követően a tanúvallomást megtagadó Chandlerék nélkül reménytelen az ügye Jackson ellen. A lap egy Sneddont jól ismerő ügyvédet, Michael Cooney-t idéz: „Tom Sneddon nagyon elszánt ember, aki mindenki másnál messzebbre fog menni abban, hogy bebizonyítson valamit, amiről úgy érzi be kell bizonyítani. Ha úgy dönt, hogy megéri cselekedni, akkor a végsőkig fogja vinni.”
  • A Showbiz Today 1994. szeptember 22-én megjelent cikkében Gil Garcetti, Los Angeles-i kerületi ügyész elmondja, hogy lezárták a Jackson elleni nyomozást miután a vádló fiú arról értesítette őket, hogy nem kíván részt venni büntetőperben. Tom Sneddon, Santa Barbara-i kerületi ügyész ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy amennyiben újabb bizonyítékok látnak napvilágot, akkor a rendelkezésre álló határidőn belül bármikor újra meg lehet nyitni a Jackson aktát. (A határidő eredetileg 1999-ben járt volna le – Sneddon egy jogszabály módosítással ezt is meghosszabbíttatta 2001-re.)
  • 1995. augusztus 19-én a The Chattanooga című lap arról számolt be, hogy Sneddon két alkalommal is megkereste Priscilla Presley-t, Jackson akkori anyósát, hogy felvilágosítást kérjen tőle Jackson „kisfiúkhoz fűződő kapcsolatáról”.
  • 1995. szeptemberében Sneddon a „Vanity Fair” című magazinnak hangsúlyozza, hogy ellentétben a Diane Sawyer „Prime Time Live” című műsorában elhangzottakkal Jacksont nem „tisztázták” a szexuális zaklatás vádja alól. „A nyomozás jelenleg felfüggesztett állapotban van, amíg valaki (vádló – a ford.) nem jelentkezik.”
    Sneddon azt is hozzáteszi, hogy Jackson nem mondott igazat Sawyernek, amikor azt állította Jordan Chandler leírása a nemi szervéről nem egyezett meg a nyomozás során készített fotókon látottakkal (Arról, hogy ebben a kérdésben ki hazudik, lásd ezt a cikket.)
  • 1996. január 27-én Sneddon a The Advertiser című lapban azt mondja: „A valóság az. hogy [Jackson] akármit is tesz, nem menekülhet el az elől a tény elől, hogy több millió dollárt fizetett ki egy 13 éves fiúnak azért, hogy ne tanúskodjon ellene a bíróságon.”

Ez az állítás már csak azért sem igaz, mert: 1) A megállapodás a polgári peres eljárásra vonatkozott. Büntetőperben attól egészen nyugodtan tanúskodhatott volna Jordan Chandler. 2) És tulajdonképpen meg is tette, amint az Jackson védelmének egy 2005-ös bírósági beadványából kiderül (a dokumentum eredetijéért katt ide!). A dokumentum 9. oldalának végén (a 23. sortól), 10. oldalának elején roppant érdekes dolgot tudunk meg: Jordan Chandler a Jacksonnal kötött peren kívüli megállapodás UTÁN adott egy interjút a hatóságoknak – immár nem a polgári peres ügyben (amelyre a peren kívüli megegyezés szólt), hanem a bűnvádi ügyben. A vizsgálat konklúziója pedig az volt, hogy „EZEN INTERJÚ KÖVETKEZMÉNYEKÉNT nem indítanak bűnvádi eljárást”, mivel a fiú állításai nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy alátámasszák a molesztálás vádját!

Sneddon Ebben a cikkben is fontosnak érzi hangsúlyozni, hogy a „nyomozás állapota felfüggesztett addig, amíg valaki nem jelentkezik”.

  • 2001 februárjában Sneddon a New York Daily News-nak elmondja, hogy a Jackson-ügyet sosem zárták le és bármikor újra meg lehet nyitni. Itt mondja el azt is, hogy ugyan az ügy újra megnyitására adott határidő 1999-ben lejárt volna, azt meghosszabbították, mivel Jakson sokáig élt az országon kívül.

Nos, akkor tényleg nem gondolt-e Sneddon Jacksonnal 1993 és 2003 között? Tényleg nem loholt-e megszállottan a popsztár nyomában? De menjünk tovább!

–  A televíziós riporter, Geraldo Riveira elmondta, hogy tudomása van arról, hogy a Santa Barbara-i rendőrség tagjai láthatták a Jackson nemi szervéről készült fotókat – amelyeket Sneddonnak szigorúan bizalmasan kellett volna kezelnie: „Van egy videofelvételem, amelyet minden rendőrnek megmutattak Santa Barbarában Michael Jackson péniszéről.” Vajon milyen perverz indíttatásból mutogatta ezeket a felvételeket Sneddon kollégáinak?

– Miután a televízió 2003 februárjában leadta Martin Bashir dokumentumfilmjét, a „Living with Michael Jackson”-t Sneddon alkalmat látott arra, hogy újra megnyissa a gyermekmolesztálási aktát az énekes ellen. 2003. február 6-án sajtóközleményt adott ki, amelyben ez állt: „Bátorítunk mindenkit, aki áldozat lehetett vagy hiteles bizonyítéka van elkövetett bűncselekményről, hogy vegye fel a kapcsolatot a Szociális Szolgálat forródrótjával a (800) 367- 0166 telefonszámon, vagy a Santa Barbara-i Sheriff hivatalával a (805) 681-4053 számon.” Fontos, hogy ekkor még Arvizóék tagadták, hogy Jackson valaha is molesztálta volna Gavint!

– Néhány nappal később valaki kiszivárogtatta az Internetre Jordan Chandler 1993. december 28-i tanúvallomását.

– Február 13-án Sneddon interjút adott Diane Dimondnak, amelyben ismét elmondta, hogy ha újabb áldozat jelentkezne, akkor újra megnyitnák az ügyet.

Geraldine Hughes nemsokára megjelenő új könyvében azt állítja, hogy Sneddon 2003 februárjában, a Bashir dokumentumfilm után maga kereste fel a későbbi vádló anyját, Janet Arvizót és a találkozót egy üres parkolóban ejtették meg. Arvizóék EZUTÁN visszamentek Neverlandre és könyörögtek Jacksonnak, hogy a gyerekek hadd aludjanak a szobájában. Az állítólagos molesztálás EZUTÁN történt a vád szerint…..

– Jackson Neverland Ranch-ének 2003-as házkutatása során a rendőrség olyan területekre is bement, amelyre nem volt engedélyük és amelyre nem szólt a házkutatási parancsuk, magukkal vittek az ügy szempontjából teljesen irreleváns anyagokat – például üzleti dokumentumokat -,  továbbá illegálisan tartottak házkutatást egy a Jackson-védelemnek dolgozó magánnyomozó irodájában és magukkal vitték a védelem iratait az énekes személyi asszisztensének otthonából.

– 2003. november 19-i sajtótájékoztatóján Sneddon elismerte, hogy június óta tud Arvizóék vádjairól, de nem lépett novemberig „Halloween miatt”. Állítása szerint pusztán a véletlen műve, hogy a 70 rendőr akkor szállta meg Neverlandet és tartott ott házkutatást, amikor Jackson épp Las Vegas-ban tartózkodott, hogy az azon a napon megjelent új CD-jét promótálja….

Veszélyes bűnöző?

– Azon a napon, amikor kiadták a házkutatási parancsot (2003. november 19.) egyúttal letartóztatási parancsot is adtak ki Jackson ellen, aki a következő napon önként feladta magát. Ennek ellenére megalázó módon bilincsbe verve vezették be a rendőrség épületébe. Vesd össze ezt például azzal, hogy a – vádak szerint – Jackson halálát okozó orvosnak, Dr. Conrad Murray-nek letartóztatásakor is megengedték, hogy megőrizze a méltóságát és bilincs nélkül sétáljon be a rendőrségre…

– A letartóztatás ellenére vádat csak egy hónappal később, 2003. december 18-án emeltek Jackson ellen. Sneddon állítólag azért késlekedett a vádemeléssel, mert előtte egy honlapot hozott létre a sajtó képviselői számára…

–  A Gyermek és Családvédelmi Szolgálat (DCFS) interjút készített Arvizóékkal és azt a következtetést vonta le, hogy a vádak „megalapozatlanok”. Sneddon ezért „inkompetensnek” nevezte a hivatalt – annak ellenére, hogy februárban a saját hivatala is ugyanerre az eredményre jutott. Az NBC riportere, Mike Taibbi megtudta, hogy a „Living with Michael Jackson” adásba kerülése után a Santa Barbara-i rendőrség saját nyomozást indított Michael Jackson állítólagos tevékenysége ellen. A nyomozás februártól április 16-ig tartott és azzal zárták le, hogy „további intézkedés nem szükséges”.

– Sneddon az eredeti vádakhoz képest megváltoztatta az állítólagos molesztálás időpontjait, amikor Jackson akkori ügyvédje, Mark Geragos egy tévéinterjú során azt mondta az időpontokra védencének sziklaszilárd alibije van! Hogy-hogy nem a vád következő beadványában az időpontok két héttel eltolódtak az eredetikhez képest. Ugyancsak változott az állítólagos molesztálások száma és hirtelen megjelent az „összeesküvés” vádpontja, amiről addig szó sem volt.

Erre nyilvánvalóan azért volt szüksége a vádnak, mert máshogyan meg sem lehetett volna konstruálni a vádat, hiszen nehéz lett volna megmagyarázni, hogy amennyiben Jackson molesztálta Gavin Arvizót, akkor ő és a családja miért mondtak mást egy rögzített videofelvételen, amely már az állítólagos molesztálás után történt. Így tehát megalkották az összeesküvés vádpontját, mondván, hogy Jackson emberei „elrabolták” Arvizóékat és kényszerítették őket a videó elkészítésére. (Arvizóék pechje, hogy a nyers videofelvételen az egész család nagyon vidámnak és fesztelennek tűnik – egyáltalán nem olyannak, mint akik kényszer hatása alatt cselekednek. Janet Arvizo még ötleteket is ad az operatőrnek arról, hogy milyen szép dolgokat szeretne elmondani Jacksonról a videofelvételen!)

Az események vád szerinti kronológiája amúgy is az abszurditás hatását súrolta: ugyanis a vád szerint Jackson a Martin Bashir-féle interjú UTÁN kezdte el Gavint molesztálni! Tehát azt kellene hinnünk, hogy míg korábban egy ujjal sem nyúlt hozzá a fiúhoz, addig a dokumentumfilm adásba kerülése után – miközben éppen vizsgálódott Sneddon is és a Gyermekvédelem is * -, hirtelen elkezdte molesztálni. S közben bizonyára arra gondolt: igaz, hogy eddig nem molesztáltam Gavint, de majd akkor most – ne dolgozzanak már hiába ezek a derék Sneddonék. Totál hihető, igaz?

(* Ha valaki esetleg nem érti a Bashir-féle interjú szerepét: ez volt az az interjú, amelyben Jackson azt mondta semmi kivetni valót nem talál abban, ha gyerekek alszanak az ágyában vagy a szobájában és erre a dokumentum filmben szintén megjelenő Gavin Arvizo is rákontrázott. Ugyan mindketten hangsúlyozták, hogy e mögött semmi szexuális töltetet nem kell sejteni, mindez elég volt Bashirnak – és a médiának -, hogy így állítsa be a dolgot megfelelően elhelyezett célzásokkal az összekötő szövegben. Egyébként az interjúban sem Jackson, sem Gavin Arvizo nem állította azt, hogy egy ágyban aludtak – valójában az hangzott el, hogy míg Gavin az ágyon aludt, addig Jackson a földön ágyazott meg magának.

Tehát ezen dokumentumfilm, illetve az azt övező médiavisszhang hatására kezdett vizsgálatot Sneddon és a Gyermekvédelem is. Mindkét vizsgálat eredménye negatív volt – azaz nem találtak semmi jelet arra, hogy Jackson gyerekeket molesztált volna. És a vád szerint akkor még nem is történt molesztálás. Azt állították, hogy az ezután következett be! Abban a felfokozott médiahisztériában és Sneddonék, illetve a Gyermekvédelem vizsgálódásai közepette. Teljesen „hihető”….)

– Sneddon egy Diane Dimondnak adott interjújában „Wacko Jacko”-nak nevezte Jacksont – ez az énekes bulvármédia által ráragasztott gúnyneve.

– Diane Dimond elismerte, hogy már hónapokkal a vádemelés előtt tudott a Jackson ellen készülő vádakról. Miért szivárogtatott ki a kerületi ügyész információkat bulvármédiabeli kebelbarátnőjének?

– Sneddon előzetes esküdtszék („grand jury”) vitte az ügyet annak érdekében, hogy elkerüljön egy előzetes meghallgatást („preliminary hearing”). Mindkét intézmény arra hivatott, hogy eldöntse egy adott ügy érdemes-e arra, hogy bíróság elé kerüljön, de a kettő között az a különbség, hogy a „preliminary hearing”-en a védelem is képviselteti magát, míg a „grand jury” előtt csak a vád. Ahogy a mondás tartja Amerikában: „grand jury előtt egy sonkás szendvics ellen is vádat lehet emeltetni” – hiszen csak a vád oldalát hallják az esküdtek. Nincs bíró és nincs keresztkihallgatás sem. Sneddon tehát ezt az utat választotta.

– Sneddon összesen 69 kutatási engedélyt kapott Jackson ellen! A házkutatások mellett a kerületi ügyész betekintést nyerhetett az énekes bankszámláiba, pénzügyi irataiba, biztonsági irataiba. Mi köze van Jackson pénzügyi helyzetének a gyermekmolesztálási vádakhoz?

– Sneddon megkísérelt ujjlenyomat bizonyítékot koholni Jackson ellen. A vád szerint a popsztár pornómagazinokat mutatott Gavinnek. Ám erre semmiféle bizonyítékuk nem volt a fiú állításán túl. Ezért aztán Sneddon megpróbált kreálni egy bizonyítékot.  A „grand jury” előtti meghallgatáson Sneddon átnyújtott egy pornómagazint Gavin Arvizónak, hogy nézze meg azt mutatta-e neki a sztár. Ezt KÖVETŐEN visszacsomagolta a bizonyítékot MAJD elküldte ujjlenyomat vizsgálatra! Magyarul megpróbálta úgy beállítani a dolgot, mintha Gavin ujjlenyomata korábban került volna a magazinra – akkor, amikor Jackson állítólag megmutatta neki -, nem pedig az előzetes esküdtszéki meghallgatáson! Szerencsére Sneddon próbálkozására még időben fény derült és Sneddon egyik kollégája a bírósági meghallgatáson elismerte a “malőrt”.

– Egy a védelem által benyújtott beadvány szerint a kiadott házkutatási parancsok száma nem egyezett meg a ténylegesen végrehajtott kutatások számával. Hat kutatási parancs „hiányzik”.

– Egy a védelem által benyújtott beadvány szerint Sneddon illegális házkutatást tartott Jackson első ügyvédjének, Mark Geragosnak a munkatársánál, Bradley Millernél. A kerületi ügyész azzal próbálta megvédeni az illegális házkutatást, hogy azt mondta: nem tudta, hogy Miller Geragosnak dolgozik. Azonban a bíróság elé került egy hangfelvétel, amelyből egyértelmű, hogy Sneddon tudott Miller és Geragos munkakapcsolatáról a házkutatás idején. Sneddon ezután azzal védekezett, hogy fáradt volt és amit a felvételen mond, azt nem is úgy értette….

– Jackson letartóztatása után nyolc hónappal Sneddon még mindig nem adta át a védelemnek minden bizonyítékát, amelyet Jacksonról gyűjtött. A késleltetés oka nyilvánvalóan az volt, hogy a sztár védelmének minél kevesebb ideje maradjon a felkészülésre.

– A vád által beadott bírósági dokumentumok arra engednek következtetni, hogy Sneddon nyomozóit arra utasította figyeljék a legnagyobb internetes Michael Jackson rajongói fórumokat, közösségeket.

– Sneddon sem pénzt, sem emberi erőforrást nem sajnált az ügyre. Egyes források szerint jóval többet költött Jacksonra, mint amennyit gyilkossági ügyekre szoktak.

– Sneddon megszegte a nyilatkozási tilalmat („gag order”), amikor egy kerületi ügyészek számára szervezett kanadai konferencián beszélt a folyamatban lévő ügyről.

Tom Sneddon - minden praktika ellenére - a bíróságon vereséget szenvedett

– Egy indiai származású fogorvos, Thambiah Sundaram – aki 1996 pert indított és nyert Sneddon ellen (300 000 dollár kártérítést ítéltek meg neki) – azt állítja, hogy 1994-ben részt vett egy jótékonysági bálon, amelyen a kerületi ügyész is ott volt. Állítása szerint itt hallotta, amikor Sneddon azt ecsetelte beszélgetőpartnereinek, hogy meg kellene szerezni Jackson Neverland Ranch-ét és szőlőtermelő birtokká alakítani azt. Sundaram szerint Sneddon azzal kívánta tervét kivitelezni, hogy talál egy másik gyereket, aki szexuális molesztálással vádolja meg az énekest.  Sundaram állításait persze nehéz bebizonyítani, de az tény, hogy a borászat a vezető mezőgazdasági ágazat Santa Barbarában – évi 360 millió dollárral járul a megye gazdaságához. A Santa Ynez Valley, ahol Neverland található kifejezetten kedvező a borászathoz. A már meglévő borászatok is szívesen terjeszkednének abba az irányba, de nincs elég eladó terület.

Sundaram továbbá azt is állítja, hogy ezen a bizonyos bálon annak is tanúja volt, hogy Sneddon helyettese, Mag Nicola és egy másik munkatársa, Tim Rooney rasszista megjegyzéseket tettek – s mindezt Sneddon jelenlétében, akinek ez ellen semmi kifogása nem volt. Egy Rajan Ayyar nevű férfit „niggereztek” le, s arról beszéltek hogyan fogják kicsinálni. Azt is hozzátették, hogy azt csinálnak, amit akarnak, mert van egy bírójuk (Diana Hall), aki a markukban van, mivel kompromittáló információkkal rendelkeznek róla.

Nicola később állítólag Jacksonról is tett rasszista megjegyzéseket: egyszer azt mondta róla, hogy mindent megtettek azért, hogy elüldözzék „azt a niggert” a városból és, hogy legközelebb megszabadulnak tőle.

Sneddon pedig állítólag olyan kijelentést tett, mely szerint az a cél, hogy „bemocskolják” Jacksont és ezzel rávegyék, hogy elmenjen és kijelentette, hogy el akarja üldözni a városból őt. (Forrás: Arceneaux, K.C. “New Allegations Against Prosecutor of Michael Jackson.” The Raw Story. 2004. Exclusives. 30 Apr. 2004, http://www.rawstory.com/exclusives/contributors/sneddon_allegations_michael_jackson.htm).

Hogy Sneddonnak voltak-e rasszista indítékai vagy sem az nem volt téma a bírósági tárgyalás során, mert Jackson védelme – nagyon bölcsen – nem használta a “faji kártyát”. Nem is volt szükségük rá, hiszen a bizonyítékok és a tanúvallomások egyértelműen mellettük szóltak – s ezzel az esküdtszék is egyetértett, hiszen mind a 14 vádpontban felmentő ítéletet hozott. Élete legnagyobb vereségét mérve ezzel Tom Sneddonra.

A fenti információk összegyűjtésében segített:

http://vindicatemj.wordpress.com/
http://floacist.wordpress.com/

Advertisements
Kategória: A 2005-ös per, Az 1993-as ügy
Címke: ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

15 hozzászólás a(z) Az ügyész, aki Michael Jackson elpusztítására tette fel karrierjét: Tom Sneddon bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: A rendőrség tisztességtelen módszereiről a Jackson ügyben |

  2. Visszajelzés: „Hatóságok: Sosem volt bizonyíték arra, hogy Michael Jackson pedofil lett volna!” |

  3. Visszajelzés: Tom Sneddon kettős mércéje |

  4. Visszajelzés: Az 1108 bizonyítékok – avagy „mini-per” a perben |

  5. Visszajelzés: Dr. Stanley Katz, a pszichológus |

  6. Visszajelzés: Aki megvédte Michael Jacksont: Thomas Mesereau |

  7. Visszajelzés: Halloweenra: Michael Jackson – Ghosts |

  8. Visszajelzés: Az Arvizo-féle koncepciós per – 1. rész: Előzmények |

  9. Visszajelzés: “Ügyelj kiben bízol!” – Diane Dimond |

  10. Visszajelzés: “Ügyelj kiben bízol!” – Diane Dimondban semmiképpen se! |

  11. Visszajelzés: Tanú memóriazavarral: Jason Francia |

  12. Visszajelzés: Magasabb érdekek is dolgoztak Michael Jackson ellen, mint vádlói pénzsóvársága? |

  13. Visszajelzés: Mi a különbség a büntetőeljárás (criminal case) és a polgári per (civil case) között? |

  14. Visszajelzés: Hogyan hálózta be Martin Bashir Michael Jacksont? |

  15. Visszajelzés: Ray Chandler színre lép |

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s