Chandlerék nem akarták, hogy a bíróság elé kerüljenek a Jackson nemi szervéről készült fotók!

A „Jordan Chandler jellemzése Michael Jackson nemi szervéről” szóló írásban már megmutattam, hogy hamis az a média-mítosz, mely szerint Michael Jackson 1993-as vádlója, Jordan Chandler pontosan le tudta írni hogyan néz ki az énekes nemi szerve, noha a média és Jackson 1993-as vádlói előszeretettel terjesztik ezt a hazugságot. De mint oly sokszor láthattuk már Chandlerékkel kapcsolatban: egy dolog, hogy mit terjesztenek a médiában és egy teljesen másik, hogy eskü alatt, bíróság előtt hogyan viselkednek…

Ezzel kapcsolatosan egy érdekes új információra bukkant egy Lynette nevű blogger: egészen pontosan egy 1994. január 5-én, a Los Angeles Times-ban megjelent cikkről van szó: http://articles.latimes.com/1994-01-05/local/me-8514_1_michael-jackson

A cikk arról szól, hogy a Jordan Chandlert képviselő ügyvéd, Larry Feldman dokumentumokat nyújtott be a bírósághoz, amelyekben azt követeli Jacksontól, hogy adja át nekik a nemi szervéről két héttel korábban készített fotókat, amelyek azt voltak hivatottak eldönteni, hogy Jordan jellemzése megegyezik-e a valósággal.

„Úgy gondoljuk, hogy az a tény, hogy a kliensem le tudja írni hogyan néz ki Mr. Jackson meztelenül nagyon jelentős bizonyíték Mr. Jackson bűnösségére.” – nyilatkozta Feldman. Az ügyvéd azt is elmondta, hogy három választási lehetőséget adott Jacksonnak:

1) Jackson átadja nekik a fotók másolatait, vagy
2) Jackson újabb meztelen fotózásnak veti alá magát, vagy
3) a bíróság nem engedi, hogy a képeket bizonyítékként felhasználják a polgári per során.

Feldman továbbá azt is elmondta, hogy kért másolatokat a fotókról Jackson ügyvédeitől és a Los Angeles megyei kerületi ügyésztől, de ők nem teljesítették a kérést.

Roppant ravasz dolognak vagyunk itt a tanúi, kedves olvasók! Először is Feldman azzal kezdi, hogy lebegteti a szokásos hazugságot arról, hogy Jordan jellemzése talált – hogy ez nem igaz arról lásd a korábbi cikkemet a témáról. De ha Feldman azt állítja a jellemzés talált, vajon ezt ő honnan tudja, amikor még nem is látta a képeket? Hiszen éppen azért kéri, követeli azokat Jacksonéktól és a kerületi ügyésztől, mert nem tudja mi van rajtuk! Ez nem rettenti vissza attól a PR-trükktől, hogy a médiának úgy nyilatkozzon mintha kész tény lenne, hogy a jellemzés helyes volt!

De ez csupán a kisebb része a trükknek. A fontosabb az a bizonyos három opció, amelyből a beadvány szerint Jackson választhatna!

1)  Jackson adja át nekik a fotók másolatait!

A hivatalos fotók nem Michael Jackson vagy az ügyvédei birtokában voltak, hanem a kerületi ügyész birtokában! (És vannak a mai napig – teszem hozzá.) Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1994. március 22-én, majd május 10-én ismét, Jackson ügyvédei is beadványt intéztek a bírósághoz annak érdekében, hogy megkaphassák őket (véleményük szerint egyébként az egész fotózás alkotmányellenes volt)  – miután addigra lezárult az ügy (Feldman kérése viszont január 5-én kelt, tehát akkor, amikor még nem kötötték meg a peren kívüli megállapodást). Az ő kérésüket is elutasították, de esetünkben most csupán azt lényeges megjegyezni ezzel kapcsolatban, hogy a hivatalos képeket Jacksonnak, ha akarta volna sem állt volna módjában átadni vádlóinak, lévén azok nem nála voltak és nem ő rendelkezett velük, hanem a hatóságok. Tehát Feldman vagy tudatosan egy teljesíthetetlen kérést intézett itt Jacksonékhoz, vagy esetleg azon képekre gondol, amelyeket Jackson saját fotósa készített a „strip search” során – ugyanis hasonlóan ahhoz, mint amikor a Martin Bashir dokumentumfilmet forgatták, Jackson önvédelemből itt is extra dokumentáltatta az eseményeket egy saját fotóssal. Ezek azonban nem a hivatalos képek és ezeket ugyan miért adná át az énekes a vádlóinak? És egyáltalán a vádlóknak miért van szükségük rájuk, ha annyira biztosak benne, hogy Jordan Chandler igazat mondott? Csak nem azért, hogy a bíróságon majdan a képekhez igazíthassák Jordan tanúvallomását? És ebben éppen Jackson segítsen nekik a saját fotósával készíttetett képekkel! Aha, persze!

Feldman „nagylelkűen” adott azért Jacksonnak más alternatívát is:

2) Vesse alá magát egy újabb meztelen fotózásnak!

Miután Jackson lelkileg teljesen kikészült az első „strip search”-től is, amint azt ebben az 1993 decemberében sugárzott felvételen is látható, nyilvánvaló lehetett Feldman számára, hogy ez megint egy olyan kérés, követelés, amit nem fog a sztár teljesíteni:

Különben is: miért is lenne szükség újabb fotózásra? A képek vagy stimmelnek Jordan leírásával vagy nem, ennek megállapításához miért nem elég az a fotózás, amit a hatóságok bonyolítottak le? Nagyon úgy tűnik ez a pont is egy blöff volt Chandlerék részéről. És akkor eljutunk ahhoz a ponthoz, amire – meglátásom szerint – igazándiból ki akartak lyukadni a vádlók, lévén az első két feltétel olyan volt, amelyekben szinte biztosak lehettek, hogy Jackson nem tudja vagy nem fogja teljesíteni azokat:

3) A bíróság ne engedje, hogy a képek felhasználhatók legyenek egy esetleges polgári peres tárgyalás során!

Felfogtuk ezt? A vádlók, akik a médiában úton-útfélen azt terjesztik, hogy Jordan leírása stimmelt és ez az egyik legütősebb bizonyítékuk Jackson bűnösségére, most azt kérik, hogy a képek ne legyenek felhasználhatók egy esetleges polgári peres eljárás során! Megint egy ugyanolyan abszurd helyzettel találjuk magunkat szembe, mint amikor Jackson védelme próbálta a tanúk padjára citálni Ray Chandlert, a vádló fiú nagybátyját, hogy mutassa be azokat a bizonyítékokat, amelyekkel állítása szerint rendelkezett Jackson ellen!

Itt éppen azért küzdenek Chandlerék, hogy egy állításuk szerint nekik kedvező erős bizonyíték ne legyen felhasználható a bíróságon! Természetesen mindez több, mint megkérdőjelezi a vádlók azon állítását, amit a médiában előszeretettel terjesztettek, miszerint a leírás stimmelt!

Hiszen ez amennyiben tényleg így van, akkor minden körülmények között biztosnak kell lennie a vádlónak abban, hogy a fotók az ő igazát fogják bizonyítani – akár láthatja a fotókat előzetesen, akár nem. Nem így van? Úgy tűnik azonban, hogy Chandlerék valamiért nem akartak a bíróságon szembesülni a képekkel.

Persze mindez nagyon ravaszul van becsomagolva: Feldman nem állhatott elő azzal, hogy „kérem a bíróságot ne vegye figyelembe a vádlott nemi szervéről készült fotókat” – az túl átlátszó lett volna. Ehelyett megfogalmazott egy három pontból álló követelést úgy, hogy az első két pont ne legyen teljesíthető, s így „véletlenül” maradjon a harmadik. S ha az ügy bíróság elé kerül, akkor a médiában ezt is el lehet majd úgy adni PR-szempontból, hogy Jackson döntése volt, hogy a képek ne kerüljenek a tárgyalóterembe – mintha neki, nem pedig Chandleréknek, lenne félnivalója tőlük.

És még egy érdekes új fejlemény. A „Jordan Chandler jellemzése Michael Jackson nemi szervéről” című bejegyzésben utalok egy linkre: http://www.thesmokinggun.com/michaeljackson/010605jacksonsplotch.html

Ha korábban olvastad azt a bejegyzésemet és rákattintottál a linkre, meggyőződhettél arról, hogy a cikk valóban létezett. Azonban ha most rákattintasz a linkre, akkor kiírja jó nagy betűkkel, hogy „Page not found” – azaz az oldal nem található. (Szerencsére a Vindicate MJ blog archiválta a cikket, így ebben a bejegyzésben elolvashatod, hogy miről van szó – le kell kicsit görgetni, a The Telltale “spoltch” című cikkről beszélünk.)

Nem vagyok feltétlen híve az összeesküvés elméleteknek, de mégiscsak furcsa, hogy egy cikk, ami évek óta fenn volt a Smoking Gun weboldalán, hirtelen akkor tűnik el róla, amikor néhány internetes közösségen (most nem az én blogomról beszélek, hiszen én magam is sokat köszönhetek az ezekben a közösségekben zajló, mások által elvégzett nagyon akkurátus kutatómunkának!) rámutatnak arra, hogy a benne foglaltak – amelyek persze eredetileg Jackson bűnösségét voltak hivatottak sugallni a cikk szerzőjének szándéka szerint – összevetve más dokumentumokkal éppen hogy az énekes ártatlansága mellett szóló érvek (lásd a sötét alapon világos foltosság vs. világos alapon sötét foltosság, vagy a körülmetéltség vs. nem körülmetéltség problémáját, amelyeket tárgyaltam a másik cikkben).

És azt is hozzáteszem: mostanában egyre többen jelzik ezekben a közösségekben arról, hogy ezen kívül is sorra tűnnek el ilyesfajta dokumentumok a Netről – ezért bátorítanak is mindenkit, hogy ha találunk valami fontos információt, cikket, állítást, mentsük le, archiváljuk el…

Higgyétek el én is kíváncsi lennék mi és ki állhat a háttérben, de csak találgatni lehet. Michael Jackson halott, így az ember azt gondolná, hogy bárki bármiféle gyűlölettel viseltetett iránta, most már megnyugodhat. Úgy tűnik azonban, hogy ez mégsem elég.

Tény, hogy sok ember kezén ott van Jackson vére és sokaknak komoly veszteség lenne, ha valaha is fény derülne az igazságra a visszaélésekkel kapcsolatban, amit mind a hatóságok, mind a média megengedett magának vele szemben. Ezekben a körökben nem kívánatos, hogy az emberek rájöjjenek, hogy ártatlan volt az ellene felhozott gyerekmolesztálási vádakban (ha pl. Tom Sneddon kerületi ügyészről beszélünk akkor akár büntetőjogi felelősséget is lehetne feszegetni – megkérdőjelezhető törvényességű vizsgálati gyakorlatok ugyebár). Szóval elképzelhető, hogy több forog itt kockán, mint „pusztán” egy halott híresség jóhíre….