Az Arvizo-féle koncepciós per – 1. rész: Előzmények

Eddig az 1993-as ügyhöz képest viszonylag kevesebbet beszéltünk a 2005-ös perről, amelynek során azzal vádolták meg Michael Jacksont, hogy molesztálta a 13 éves Gavin Arvizót. A következőkben egy többrészes cikksorozatban fogom bemutatni az akkori eseményeket. Az első részben az előzményekről szólok.

Történetünk 2000-ben kezdődik, amikor egy szegény, Kelet-Los Angelesből származó fiút, Gavin Arvizót súlyos rákbetegség támadott meg. A kór agresszíven terjedt a szervezetében, úgy tűnt nagyon kevés esélye van az életben maradásra. Számos híresség a sietett a hátrányos helyzetű, beteg fiú segítségére, de neki volt egy nagy kívánsága: szeretne Michael Jacksonnal találkozni. Beindult a hollywoodi információs lánc és Jamie Masada komikus felvette a kapcsolatot Jacksonnal. A popsztárt sosem kellett kétszer kérni, ha egy beteg gyerekről volt szó és most sem. Azonnal szárnyai alá vette Gavint és segített, amiben tudott: találkozott vele, s amikor Gavin a kórházban feküdt kemoterápián, vagy a nagyanyja házában lévő sterilszobában lábadozott, akkor rendszeresen több órás telefonbeszélgetéseket folytatott vele, biztatva őt. Amikor pedig jobban lett, meghívta Neverlandre. Íme egy videó, amelyben Gavin mellet testvére, Star is látható 2000-ben Jacksonnal a híres birtokon:

Gavin állapota nem sokkal ezután elkezdett folyamatosan javulni, s lassan elmúlt az életveszély, a rák pedig visszahúzódott. Ezután a fiú további látogatásokat is tett Neverlandre – nem gyakran, évi egy-két alkalomról beszélünk – testvéreivel, Starral és Davellinnel, valamint édesapjukkal, Daviddel. Jackson sem volt jelen ezen látogatások alkalmával, a családot a komikus színész, Chris Tucker és barátnője, Azja Pryor vitte el a birtokra kikapcsolódni, akik szintén nagyon sokat tettek a beteg fiúért. Az anya, Janet Arvizo ekkor még nem tartott velük, sőt, Azja Pryor elmondása szerint közel egy évig – amíg a fiú súlyos beteg volt – a színét sem látták. Miután Gavin jobban lett, Janet Arvizo megjelent, az apa, David Arvizo pedig eltűnt a gyerekek életéből. (Lásd Azja Pryor interjú!)

Az események 2002 végén vettek végzetes irányt, amikor Martin Bashir dokumentumfilmet forgatott Michael Jacksonról Living with Michael Jackson címmel. Amint azt az erről szóló bejegyzésben bemutattam, Bashir azt ígérte Jacksonnak, hogy a film pozitív hangvételű lesz, ehelyett azonban a brit riporter kezdettől fogva azon mesterkedett, hogy Jacksont pedofilnak állítsa be, de legalábbis gyanús fényben tűntesse fel kapcsolatát a gyermekekkel – ennek érdekében manipulálta a sztárt és manipulálta a közönséget is.

 

A hírhedt jelenet a Bashir dokumentumfilmből

A hírhedt jelenet a Bashir dokumentumfilmből

Az egyik forgatási napon megjelentek az Arvizo gyerekek, s ez jó alkalomnak kínálkozott arra, hogy bemutassanak egy történetet, amelyben Jackson segített egy szegény, beteg gyereken. Bashirnak azonban más tervei voltak Gavinnel. Az egyik forgatási szünetben – Jackson tudta nélkül – megkérte a fiút, hogy a következő jelenetben hajtsa a sztár vállára a fejét és fogja meg a kezét. Közben pedig arról kérdezte a sztárt, hogy miért nem talál abban semmi kivetnivalót, ha gyerekek alszanak a szobájában vagy az ágyában. Jackson besétált a csapdába.

Az ominózus jelenet 2003 februárjában – amikor a dokumentumfilm adásba került – bejárta a világsajtót, óriási felhördülést váltva ki. Jackson PR csapata megpróbálta menteni a menthetőt és hamarosan egy másik dokumentumfilmet adtak ki Take 2 címmel, azokkal a felvételekkel, amiket Jackson saját operatőre készített a Bashir-film forgatása alatt és amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy Bashir egy előre gyártott koncepció alapján megvezette a sztárt és manipulálta a film nézőit. Közben Arvizóék is nyilatkozatot adtak ki, amelyben leszögezték: Jackson sosem molesztálta Gavint és az Arvizo-gyerekek, mint apa figurára tekintenek rá.

A film miatt a hatóságok is vizsgálódtak. A gyermekvédelmi szolgálat meginterjúvolta Janet Arvizót és gyermekeit, akik ekkor csak szuperlatívuszokban beszéltek a sztárról és arról a segítségről, amit nyújtott nekik. Jackson PR csapata is elkészített egy interjút velük, amelyben cáfolják a gyanúsítgatást. Ezek a jelenetek végül sosem kerültek ugyan be a Take 2-ba, de fontos bizonyítékot képeztek a per során, mivel akkor már Arvizóék majd azt fogják állítani, hogy Jacksonék maffiamódszerekkel kényszerítették őket arra, hogy dicsérjék a sztárt. Larry Nimmer dokumentumfilmjéből – amelyben láthatók ezek a jelenetek – egyértelmű, hogy ez az állítás nehezen hihető.

Még egyszer szögezzük le: a gyanúsítgatások ekkor még csak a sajtó részéről érkeztek, pusztán az említett jelenet miatt a Bashir-filmben. Arvizóék tagadták, hogy bármi is történt volna. Sőt, ekkor még a vádnak a per során előadott kronológiája szerint sem történt semmi.

A sajtó mellett azonban akcióba lendült Tom Sneddon kerületi ügyész is, aki 1993 óta várt arra, hogy végre „elkaphassa” Jacksont. Jackson egyik jóbartja és közeli munkatársa, Frank Tyson (eredeti nevén Frank Cascio) azt állította, hogy egy alkalommal, amikor hazavitte Arvizóékat Sneddon névjegykártyáját találták meg becsúsztatva az ajtó alatt…

Janet Arvizo ekkor kezdett rájönni arra, hogy fontos ember lett és megpróbálta mindezt anyagiakra váltani. Először is konzultált egy ügyvéddel arról, hogy miként kaphatna pénzt azért, mert gyermekei megjelentek a Bashir-filmben. Másodszor pedig gyakorlatilag beköltözött gyermekeivel Neverlandre és Jackson nyakán élősködött. Igénybe vette a sztár luxusautóit, bevásárlókörutakat szervezett a számlájára és ilyen dolgok. A molesztálások a vád szerint – figyelem – EKKOR történtek! Tehát azt kellene elhinnünk, hogy miközben Jackson PR csapata éppen azon dolgozik, hogy eloltsa a Bashir-interjú által okozott lángokat, miközben az interjú miatt Jackson nyakán van a világsajtó, a gyermekvédelem és Sneddon és mindenki árgus szemekkel figyeli, neki éppen AKKOR jut eszébe molesztálni Gavint! Nehogy már hiába vádaskodjanak ezek a jóemberek? Adjunk már nekik valami okot is rá!

Képtelen történet, ugye? Márpedig a Jackson elleni 2005-ös perben pontosan ezt állította a vád! Nem véletlen persze, hogy a vád kénytelen volt megelégedni ezzel a teljességgel nevetséges kronológiával! Nem is ez volt az eredeti terv! Amikor vádat emeltek az énekes ellen a molesztálás időpontjait még korábbra datálták, ám amikor kiderült, hogy Jacksonnak sziklaszilárd alibije van ezekre az időpontokra, kénytelenek voltak így megalkotni az időrendet. Megalkotni – írom, mert ezek alapján már mindenki számára egyértelműnek kell lennie, hogy koholt vádakról beszélünk.

Az is elgondolkodtató, hogy miután Sneddon becsúsztatja a névjegykártyáját Arvizóékhoz, ők beköltöznek Neverlandra és Gavin mindenáron szeretne Jackson hálószobájában aludni – akkor is, amikor a sztár nincs otthon (lásd Azja Pryor interjú)…

Jacksonnak 2003 márciusára elege lett az egyre jobban elszemtelenedő Arvizóékból, akik feldúlták a szobákat, tiszteletlenek voltak az alkalmazottakkal: kitette a szűrüket. Sneddon számára innentől szabad volt a pálya és a sértődött családot most már könnyű volt meggyőzni arról, hogy vádolják meg az énekest. Pláne, hogy azt is elmesélték nekik, hogy ha mindezt ügyesen csinálják, akkor a büntetőper után polgári pert is indíthatnak és sok-sok pénzt kaphatnak ezért… Janet Arvizónak már amúgy is volt gyakorlata abban hogyan zsaroljon ki pénzt másoktól pereskedéssel – de erről majd később.

Arvizóék innentől a Chandler-féle forgatókönyvet követték. Én úgy gondolom Sneddon segített nekik ebben. Azaz nem a rendőrséghez fordultak azzal, hogy Jackson molesztálta Gavint, hanem egy polgári peres ügyvédhez (pénz, pénz, pénz….). És – a fenébe is, micsoda „véletlenek” vannak (vagy ilyen kevés ügyvéd Los Angeles-ben) – pontosan ugyanahhoz az ügyvédhez, aki Jackson 1993-as vádlóinak kiharcolta a 15 millió dolláros peren kívüli megállapodást: Larry Feldmanhoz. A „véletlen” egybeeséseknek ezzel nincs vége: Feldman elküldte Gavint pontosan ugyanahhoz a pszichológushoz, Dr. Stanley Katzhoz, akihez annak idején Jordan Chandlert – és ő jelentette az „esetet” a hatóságok felé.

Arvizóéknak azonban nem volt olyan könnyű dolguk eljutni a „pénzükig”, mint annak idején Chandleréknek, mivel azóta megváltoztak a törvények. Tom Sneddon éppen azért vitte keresztül ezt a törvénymódosítást, hogy többet ne járhasson úgy, mint Chandlerékkel – azaz, ha valaki megvádolja Jacksont (lám, lám, ennyire számított rá, hogy ez meg fog történni egyszer?), akkor az illető ne egyezhessen meg vele peren kívül és ne vonhassa ki magát egy büntetőper alól, ahogy Chandlerék tették. A változás lényege az, hogy most már nem előzheti meg a polgári per a büntetőpert (a kettő közötti különbségről bővebben itt) és hogy a vádlónak kötelező tanúvallomást tennie a büntetőperben. Büntetőpert pedig nem lehet peren kívüli megállapodással rendezni. Tehát Arvizóék kénytelenek voltak részt venni a büntetőperben mielőtt polgári pert indíthatnának. Így Sneddon végre megkapta, amit akart: bíróság elé állíthatta Michael Jacksont.

Előtte azért még túl kellett jutnia egy előzetes esküdtszéki meghallgatáson. Amerikában kétféle módon lehet bíróság elé vinni egy ügyet: vagy egy előzetes esküdtszéknek (grand jury), vagy egy előzetes meghallgatásnak (preliminary hearing) van joga dönteni arról, hogy az ügy alkalmas-e egyáltalán arra, hogy bíróság tárgyalja azt meg. A kettő között az a különbség, hogy a grand jury előtt csak a vád mutathatja be az ügyét, míg a preliminary hearingen a védelem is elmondhatja a saját verzióját. Mondanom sem kell, hogy Sneddon a grand jury-t választotta – ahol tehát a védelem nem szólhatott -, s így sikerült kiharcolnia a vádemelést.

Utólag ismerve Arvizóék szereplését a grand jury előtt, azért így is furcsa, hogy az ügynek sikerült egyáltalán eljutnia a bírósági szakaszba – gondolom Sneddonnak latba kellett vetnie minden befolyását…

Folyt. köv.

Kapcsolódó cikkek:

Az Arvizo-féle koncepciós per – 2. rész: Michael „Don Corleone” Jackson

Az Arvizo-féle koncepciós per – 3. rész: A molesztálás vádja

Az Arvizo-féle koncepciós per – 4. rész: És akkor ismerkedjünk meg közelebbről is Arvizóékkal…

Kategória: A 2005-ös per
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s