A Vád vadászata más „áldozatokra”

A Michael Jackson elleni 1993-as nyomozás keretében a rendőrök 40-60 gyereket interjúvoltak meg (más források szerint csaknem százat) – olyan gyerekeket, akik vagy időt töltöttek el Jacksonnal vagy jártak Neverland nevű birtokán. Egyetlen gyerek sem támasztotta alá a vádló sztoriját. Mind azt mondták a hatóságoknak, hogy a sztár sosem molesztálta őket és soha nem tett velük semmi illetlent.

A Jacksonnal szemben kezdettől fogva ellenséges rendőrséget frusztrálta a támogató áldozatok hiánya, így erősen megkérdőjelezhető taktikákhoz folyamodtak a gyermekek meginterjúvolásában annak érdekében, hogy alátámasszák a Chandler-ügyet. Ezeknek a gyermekeknek a szülei azután Jackson ügyvédjéhez, Bert Fieldshez fordultak, hogy panaszkodjanak a rendőrség zaklatásai miatt. Fields ezt egy levélben is szóvá tette, amelyet 1993-ban a Los Angeles-i rendőrfőnöknek, Willie Williamsnek írt:

   Tisztelt Williams Rendőrfőnök Úr!

Én Michael Jacksont képviselem. Egész felnőtt életem során nagy támogatója voltam a Los Angeles-i Rendőrségnek. Évekig képviseltem Jack Webbet. Miközben Jackkel dolgoztam a Dragnet és Adam-12 ügyön, számos rendőrtisztviselővel találkoztam, akiket a mai napig tisztelek és csodálok. Azok a rendőrei, akik naponta kockára teszik az életüket azért, hogy megvédjenek minket, feltétlen nagyrabecsülést érdemelnek.

Néha azonban még egy elkötelezett rendőr is, amikor egy jelentős nyomozás részese lesz, elveszítheti szeme elől a tisztességnek és annak fontosságát, hogy a vádlott jogait tiszteletben tartsa.

A Michael Jackson ellen jelenleg folyó nyomozás során ez történt: az ügyben nyomozó rendőrök elmentek kiskorúak otthonába és nagy nyomás alatt zajló kihallgatásoknak tették ki őket, néha a szüleik jelenléte nélkül. Tudomásomra jutott, hogy az ön rendőrei elképesztő hazugságokkal rémisztgették a fiatalokat, úgy, mint “vannak rólad meztelen képeink” azért, hogy rávegyék őket, hogy vádolják meg Mr. Jacksont. Természetesen nincsenek ilyen fotók ezekről a fiatalokról és nem tudnak őszinte vádat emelni ellene. De az ön rendőrei úgy tűnik készek minden eszközt bevetni annak érdekében, hogy potenciális bizonyítékot generáljanak Mr. Jackson ellen.

Továbbá az ön rendőrei azt mondták szülőknek, hogy a gyermekeiket molesztálták, pedig a kérdéses gyermekek egyértelműen cáfolták ezt. Ezen kívül Mr. Jacksonra, mint “pedofilra” utaltak, noha nem emeltek vádat ellene és még kevésbé ítélték el.

És az, hogy (a rendőrök) kiskorúakat és szülőket zaklattak még nem minden. A Mr. Jackson birtokán tartott házkutatás során elvitték számos személyes tulajdonát, beleértve a noteszét, amely potenciális tanúk neveit és címeit tartalmazza. Kértük, hogy vagy szolgáltassák vissza ezeket a feljegyzéseket vagy készíthessünk róla egy másolatot a mi költségünkre. Ezt elutasították, azért, hogy hátráltassák a védelmet abban, hogy a saját nyomozását lefolytassa az ügyben.

Ezek a taktikák nem csupán helytelenek, hanem egyenesen felháborítóak…

Még a New York-i rendőrség – amely pedig nem a kedvességéről híres – is tartózkodott az ilyen túlbuzgó kampánytól Woody Allen ügyében, akit hasonló bűncselekménnyel vádoltak. A Los Angeles-i rendőrség miért nem adja meg Michael Jacksonnak ugyanazt a kiegyensúlyozott és tisztességes bánásmódot?

Sürgetem önt, hogy vessen véget ezeknek a visszaéléseknek. Vizsgálják ki ezeket a vádakat olyan alaposan, amennyire csak lehet, de tegyék ezt azon az őszinte, tisztességes módon és magas színvonalon, amely egykor büszkévé tette a Los Angeles-i rendőrséget.

   Üdvözlettel,

   Bertram Fields [1]

Egy hangfelvétel megörökítette a színész Corey Feldman 1993-as kihallgatását ebben az ügyben. Ez a felvétel Jackson 2005-ös pere során szivárgott ki a médiához és példaként szolgál arra, hogy hogyan zajlottak ezek a kihallgatások. Feldmant – aki tinédzser kora óta barátságban volt Jacksonnal – Deborah Linden őrmester hallgatja ki. Annak ellenére, hogy Feldman újra és újra elmondja, hogy Jackson soha nem tett vele semmi rosszat, a rendőr folyamatosan azt szuggerálja, hogy valaminek kellett történnie és több, mint egy órán át próbál valami terhelőt kicsikarni belőle az énekes ellenében.

Mi több, Feldman a kihallgatás során elmondta Lindennek, hogy gyerekkorában valóban molesztálták, csak éppen nem Michael Jackson. Még meg is nevezi a molesztálóját (a 2005-ben nyilvánosságra hozott szalagról kivágták ezt a nevet), ám ezt a nyomozó teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. Úgy tűnik egyetlen dolog érdekli csak: az, hogy terhelő vallomást csikarjon ki Michael Jackson ellenében.

Feldman 22 éves volt az interjú idején, de a rendőrség sok gyereket tett ki hasonló kihallgatásnak, néha a szüleik távollétében.

Íme a 2005-ben kiszivárgott felvételek Feldman 1993-as kihallgatásáról:

[2]

Magyar fordításban néhány sarkalatos pont:

Az 1. videóból:

0:53 – Corey Feldman: “Soha semmi nem történt Michaellel.”

1:15 – Corey Feldman: “Ha lenne valami, amit elrejtettem mindezen évek alatt, akkor semmit sem akarnék jobban, mint felszínre hozni most – hogy Michael biztosan megkapja azt a segítséget, amire szüksége van.”

1:51 – Linden őrmester: “Ami engem aggaszt, hogy vajon, ha valami történt volna, ha valami történt, akkor azt te nem mondod el nekünk, nem mondanád el nekünk amiatt.”

Corey Feldman: “Nem. Nem tudom abba a helyzetbe beleképzelni magam, hogy elmondanám-e vagy sem, mert semmi nem történt!”

(Feldman ezután beszél arról, hogy aludt egy szobában Jacksonnal, de semmi nem történt. Külön ágyban aludtak és mindketten pizsamában voltak. Azt is elmondja, hogy egyszer egy jacuzziban volt Jacksonnal, de megint nem történt semmi. Mindketten fürdőnadrágot viseltek és semmiféle közeledés, gyanús vagy illetlen viselkedés nem történt Jackson részéről.)

3:16 – Corey Feldman: “Soha semmi helytelent nem tett. Úgy értem, SEMMIT… tudja. Úgy értem a legközelebb ahhoz, hogy megérintsen akkor került, amikor talán egyszer a lábamra ütött, tudja, amikor arról beszélt, hogy lefogytam.”

3:32 – Corey Feldman: “Engem molesztáltak, úgyhogy tudom milyen érzés keresztülmenni azokon az érzelmeken és higgye el, az a személy, aki molesztált engem… ha (Michael) lett volna az a személy, akkor ez most egy nagyon más történet lenne, mert akkor kiállnék mindenki elé, tudja, és tennék valamit azonnal, hogy ez az ember megkapja, ami jár neki.”

Linden tovább próbálkozik:

4:07 – Linden őrmester: “Meginterjúvoltunk egy csomó embert és még mindig ezt tesszük. Nem fedeztünk fel olyan dolgokat eddig, amelyek tisztáznák őt.”

(Vegyük észre a kifacsart „tényállást”! A rendőr nem azt mondja, hogy semmi olyan dolgot nem fedeztek fel eddig, ami alátámasztaná az ügyüket (pedig ez volt a helyzet!), hanem azt, hogy semmi olyan dolgot nem fedeztek fel, amelyek tisztáznák Jacksont. De mint ahogy ebből az interjúból is látszik a rendőrség egyszerűen nem vett figyelembe semmi olyan információt, amelyek tisztázták volna a sztárt!)

5:06 – Rendőr tisztviselő: “Sok dolgot hallunk arról, hogy Michael sosem bántana egy gyereket. Persze, hogy nem. Szereti a gyerekeket, nem fogja őket bántani… fizikailag nem. Nem hiszem, hogy ha Michael gyerekeket molesztál, akkor azért teszi, mert bántani akarja őket. Azért teszi, mert szereti őket.”

(A rendőr – roppant elfogult módon – szinte tényként kezeli azt, hogy Jackson gyerekmolesztáló és semmi mást nem akar elfogadni, csak azt, ha Feldman alátámasztja ezt a prekoncepcióját.)

[2]

A 2. videóból:

0:31 – Linden őrmester: “A hited benne és az iránta érzett szereteted az útjába áll annak, hogy elmondj nekünk dolgokat?”

Corey Feldman: “Minden, amit elmondtam igaz és… úgy értem semmi nem történt.”

1:10 – Linden őrmester: “Annyira aggódom, hogy ha valami történt, akkor azt te nem fogod nekünk elmondani, mert nehéz lenne elmondani nekünk…”

Corey Feldman: “Nem.”

1:33 – Corey Feldman: “Tudja hányszor erőltettem az agyamat és gondolkodtam azon: ‘Van valami, amit elfelejtettem? Van valami, tudja, amiről azt gondolom nem történt meg, pedig igen? Ha lenne valami, akkor azt szeretném elmondani önöknek, de semmi nem történt.”

[2]

Corey Feldman egyébként 2013-ban kiadta önéletrajzát Coreyography: A Memoir címmel és ebben ismételten leírja, hogy molesztálták gyerekként, de nem Michael Jackson, hanem olyan emberek (többen is voltak), akikkel a filmiparban találkozott és dolgozott. Michael Jacksonról egyértelműen hangsúlyozza, hogy soha semmilyen formában nem tett vele semmi rosszat, semmi szexuálist, semmi illetlent. Éppen ellenkezőleg: azt írja, hogy a filmiparban tapasztalt sok olyan dolog után, amitől gyorsan fel kellett nőnie a Michael Jacksonnál tett látogatásai során tudott visszatérni az ártatlan gyerekkorhoz: “Michael Jackson világa – bármennyire is őrülten hangzik – lett az én boldog menedékem. Michael visszavitt az ártatlanságomhoz. Amikor Michaellel voltam olyan volt, mintha újra 10 éves lennék.” [3]

2003 novemberében egy az egész Egyesült Államokban élőben sugárzott sajtótájékoztatón, a Santa Barbara-i kerületi ügyész, Thomas Sneddon felhívást tett közzé, amiben arra ösztönzött mindenkit, aki Jackson áldozatának érzi magát, hogy jöjjön elő a vádjaival. Sneddon és csapata még egy hivatalos weboldalt is létrehozott, amelyen keresztül lehetővé tették az állítólagos áldozatoknak, hogy kapcsolatba lépjenek velük. Emellett mind 1993-ban, mind 2003-04 során az egész világot bejárták a nyomozói, hogy interjúkat készítsenek gyerekkel, akik az évek során kapcsolatban álltak Jacksonnal. Mindig üres kézzel tértek vissza. Senkit nem sikerült találniuk ezen kampányok során, aki Jackson ellen vallott volna.

Miközben a vád küszködött azért, hogy hiteles támogató „áldozatokat” találjon az ügy számára, nagy számú gyerek és szülő jelentkezett azért, hogy Jacksont támogassa. Mind azt mondták, hogy Jackson sosem tett velük semmi illetlent, semmi szexuálist, emellett sok gyerek a nyilvánosság előtt is megvédte.

Ugyanakkor egy valaki azért csak horogra akadt a vád számára is: a 13 éves Jason Francia. Francia nem tartozott Michael Jackson közeli barátai közé, hanem az egyik volt alkalmazottjának, Blanca Franciának a fia volt. Blanca Francia 1991 óta – tehát 1993-ban két éve – nem dolgozott Jacksonnál és egyike volt a sztár azon korábbi alkalmazottainak, akik jó üzleti lehetőséget láttak ezekben a vádakban: 1993 decemberében, a Chandler-vádakat kihasználva, 20 ezer dollárért adott el egy interjút a Hard Copy című bulvár televíziós műsornak és csak azért nem adott el több sztorit, mert a rendőrség ezután hallgatásra kötelezte. 2005-ös bírósági tanúvallomásában elismerte, hogy a National Enquirer című bulvárlappal is tárgyalt.

Nos, ennek a nőnek a fia lett a vád által előállított második állítólagos „áldozat”. Jason Francia azt állította – legalábbis azok után, hogy ezt a rendőrség szinte a szájába adta -, hogy három alkalommal Jackson megérintette a nemi szervét, amikor megcsiklandozta. Valójában a fiú a többi gyerekhez hasonlóan eleinte nem emlékezett semmi ilyesmire és azt mondta, hogy Jackson soha nem tett vele semmi rosszat, semmi szexuálist és soha nem érintette meg semmilyen illetlen helyen. A rendőrség azonban ebben az esetben sem volt elégedett a válasszal és nagy nyomás alá helyezte Jason Franciát két kihallgatás során. Amint azt egy külön cikkben be fogjuk mutatni ezek a kihallgatások szinte az összes olyan szakmai előírást megsértették, amelyet az ilyen jellegű vádakhoz kapcsolódó kihallgatásoknál alkalmazni kell a gyerekeknél. A kérdések rávezetők voltak és miután Francia tagadta, hogy Jackson bármit tett volna vele, a nyomozók nagyon egyértelművé tették a számára, hogy ezzel a válasszal nem elégedettek, amint azt is, hogy milyen válasszal lennének elégedettek és hogy mire is kellene Franciának szerintük „emlékeznie”. Amikor Jackson 2005-ös tárgyalása során Jackson ügyvédje, Thomas Mesereau megkérdezte Jason Franciát, hogy 1993-94-es rendőrségi interjúi során miért változtatta meg a vallomását, a férfi így válaszolt: „Megpróbáltam kitalálni hogyan tudok megszabadulni onnan (a rendőrségi kihallgatásról.).” [4] Részleteket Jason Franciáról és a rendőrségi kihallgatásáról, valamint 2005-ös vallomásáról a következő cikkünkben olvashatod majd [link].

Amellett, hogy a rendőrség igyekezett áldozatokat felhajtani – amint azt fent bemutattam, Jason Francia meglehetősen ingatag lábakon álló vallomásán kívül eredménytelenül -, a bulvármédia sem tétlenkedett. A szenzációhajhászat érdekében nagy összegű pénzt ígértek mindenkinek, aki hajlandó lett volna Jackson ellen valamilyen vádat tenni. A teljes összeg, amit az angolszász bulvársajtó ígért vagy kifizetett Michael Jackson rágalmazásáért embereknek – például a sztár volt alkalmazottainak, potenciális vádlóknak – feltehetőleg több millió dollárra rúg. Ennek részleteiről és a fenti állítást alátámasztó tényekről majd egy külön cikkben írok, amelyben a média szerepét mutatom be a Michael Jackson elleni vádakban [link]

Forrás:

[1] Letter by Bertram Fields, Michael Jackson’s attorney to Los Angeles police chief, Willie Williams in 1993

[2] Tape of Corey Feldman’s police interrogation as published by Celebrity Justice in 2004 or 2005 (December, 1993)

[3] Corey Feldman – Coreyography: A Memoir (St. Martin’s Press, 2013. október 15.)

[4] Jason Francia’s testimony at Michael Jackson’s 2005 trial (April 4-5, 2005)

Kategória: Az 1993-as ügy
Címke: , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s