Újabb média manipuláció leleplezése a Michael Jackson elleni lejárató kampányban

Az elmúlt napok cikksorozatát folytatnám azokról a hazugságokról, manipulatív cikkekről, amik a múlt héten a Radar Online nevű internetes szennylaptól indultak, majd végigsöpörtek a világon – de úgy, hogy azt még magukat komolynak tartó portálok, lapok is teljesen kritikátlanul és ellenőrizetlenül átvették és leközölték. Az előző cikkeket nem ismétlem meg, azokat lentebb sorra el lehet olvasni, hogy azok is képet kapjanak róla, akik az eddigieket nem olvasták.

Azt már korábban leírtam, hogy a Radar Online gyakorlatilag meghamisította a rendőrség 2003-as jelentését a Michael Jacksonnál történt házkutatásról. Hozzáadtak olyan anyagokat, amelyek az eredeti anyagban nem voltak benne – ezt a Santa Barbara-i rendőrség egy képviselőjének múlt heti nyilatkozata is megerősítette. Az egyik ilyen hozzáadásról ebben a cikkben írtam, de ennél van több is, amikről pedig itt fogok írni a Vindicate MJ blog jóvoltából, amely felfedezte, hogy honnan is származnak valójában ezek a hozzáadott anyagok.

A Radar Online (és aztán annak nyomán a Daily Mail, meg az összes többi szennylap), azt állította, hogy az alábbi fotók a Michael Jackson birtokában megtalált The Fourth Sex: Adolescent Extremes című könyvből származnak (a kitakart részek nemi szervek).

radar-online-fake-about-fourth-sex-2fake-from-radar-online-2cAz utóbbi, teljesen kitakart képről azt írta a Daily Mail, hogy az annyira elborzasztó, hogy kénytelenek voltak az egészet kitakarni.

Nos, az állítás nem igaz. A The Fourth Sex: The Adolescent Extremes című könyv (amelyet valóban megtaláltak MJ-nél) nem tartalmazza a fenti fotókat. Akkor mégis honnan szedhette a média, hogy igen?

Onnan, hogy aki összeállította a Radar Online dokumentumát az úgy tűnik egyszerűen Google-ben rákeresett ezekre a könyv címekre és aztán szépen bepakolta a PDF-be akármit talált (de főleg a leginkább durvának kinéző képeket) – még akkor is, ha a talált képek valójában nem is abban a könyvben vannak.

Konkrétan. A fotók nagy többsége ebből a cikkből származik: http://www.itsnicethat.com/articles/isabella-burley

Ebben a 2014-es cikkben a Dazed & Confused című művészeti magazin főszerkesztője, Isabella Burley beszél öt kedvenc könyvéről. Amikor valaki rákeres a képek között Google-ben (“Images” fül) a The Fourth Sex: The Adolescent Extremes-re, az valóban többször is feldobja az elsők között ezt a cikket, mivel az ötből az egyik kedvence Burley-nek ez a könyv. Csakhogy ezek a fiatal meztelen fiúkról készült képek pont nem abból a könyvből vannak, hanem egy Larry Clark nevű fotós 2012-ben kiadott könyvéből (amit nyilvánvalóan nem találhattak meg Jacksonnál egy 2003-as házkutatás során – és ez a könyv valóban nem is szerepel a nála megtalált könyvek listáján): https://www.amazon.com/Larry-Clark-Berlin-2012/dp/B00D0D3ULK/ref=sr_1_15?s=books&ie=UTF8&qid=1467644309&sr=1-15&keywords=larry+clark

Látszik is egyébként a hajtogatáson, hogy azok a képek a felső fotón nem egy könyvből vannak, hanem valamiféle poszternek néz ki. A 2012-es Larry Clark könyv formátuma eltér a hagyományos könyvekétől és valóban tartalmaz posztereket. Lásd: http://www.co-berlin.org/en/larry-clark-0. A Fourth Sex ezzel szemben egy hagyományos könyv, poszterek nélkül.

A Daily Mail által pedig oly durvának ítélt kép (az általam közölt alsó fotón) pedig egy másik, Burley Top 5-jában szerepklő könyvből származik, melynek címe Lynn Valley, szerzője pedig Richard Prince. Az eredeti fotót színesben meg lehet nézni Burley cikkére rákattintva – akit érdekel és maga akarja látni, hogy durva-e vagy sem. Számunkra ez most lényegtelen, mert akárcsak Larry Clark könyve, ez a könyv sem volt MJ birtokában.

Az egyetlen meztelen kép a Radar Online dokumentumából, ami valóban benne volt a Fourth Sex-ben az az alábbi. Előbb lássuk a Radar Online tálalását:

radar-online-photo-from-the-fourth-sex-adolescent-extremesMajd az eredetit:

The_Forth_Sex_-_Adolescent_Extremes-8_1024x1024Egy meztelen nő fára mászik. Hát, nem tudom ez hogy bizonyít pedofíliát.

A Radar Online PDF-e pontosan a Burley cikkében lévő fotókat használja, tehát az, hogy innen szedték őket egyértelmű. Az is ezt támasztja alá, hogy az összes, tévesen a Fourth Sex-nek tulajdonított fotó az ebben a cikkben felsorolt más könyvekből származik. Egész egyszerűen fogták a cikkben található összes kép közül a durvábbnak ítélteket és bepakolták a PDF-ükbe azt állítva, hogy azok mind a Fourth Sex című könyvből vannak, holott a nagy részük, illetve a durvábbak, egyáltalán nem! (Ennyi erővel, ha szerintük ezek a képek valóban inkriminálóak, akkor tulajdonképpen szegény Isabella Burley-t kellene támadnia a médiának, nem MJ-t, de hát ugye itt a lényeg a médiának éppen Jackson személyének a lejáratása.)

Hogy milyen jellegű képek vannak valójában a Fourth Sex című könyvben? Ilyenek:

the_fourth_sex-1_1024x1024 the-fourth-sex-adolescent-extremes-3 the-fourth-sex-adolescent-extremes-6 the-fourth-sex-adolescent-extremes the-fourth-sex-adolescent-extremes-2 the-fourth-sex-adolescent-extremes-5 The_Forth_Sex_-_Adolescent_Extremes-10_1024x1024 The_Forth_Sex_-_Adolescent_Extremes-9_1024x1024 The_Forth_Sex_-_Adolescent_Extremes-8_1024x1024 The_Forth_Sex_-_Adolescent_Extremes-7_1024x1024 The_Forth_Sex_-_Adolescent_Extremes-6_1024x1024 The_Forth_Sex_-_Adolescent_Extremes-5_1024x1024 The_Forth_Sex_-_Adolescent_Extremes-3_1024x1024fs365820380_o2

65820380_o3

65820380_o1

További képek a könyvből:

https://www.flickr.com/photos/synaes/sets/72157626437227609

Kategória: Média | Címke: , , , , | 2 hozzászólás

Michael Jackson “titkos szobája”?

A művészeti könyvek tartalmának elferdítése és meghamisítása mellett (amiről az elmúlt napokban beszéltem) a média egyéb dolgokkal is manipulál. A Radar Online közölt egy videót MJ 2003-as házkutatásáról, megint “új, soha nem látott” felvételként beállítva azt, holott évek óta szabadon elérhető a YouTube-on, mi több a legtöbb feltöltés rajongóktól származik.  A Radar Online azt állította, hogy a felvételeken látszik az a “titkos szoba” vagy “titkos gardrób” (“secret closet”), amelyben MJ állítólag gyerekeket molesztált. Nos, ezzel megint az a gond, hogy semmi titkos nincs a gardróbban és nem is volt soha, arra pedig végképp nincs semmi bizonyíték, hogy MJ gyereket molesztált volna benne. Sőt, igazából hely sem nagyon van rá, meg aztán miért éppen ebben a lyukban molesztálta volna a gyerekeket, amikor volt egy hatalmas hálószobája, amit egész egyszerűen magára zárhatott volna, ha molesztálni akar?

Íme a “titkos szoba/gardrób”, amiről a média a legsötétebb képet festette, holott egész egyszerűen ruhák, könyvek és emléktárgyak láthatók benne:

secret room1Ez a gardrób olyannyira “titkos”, hogy Jackson egyszer egy Life magazinnak készült fotósorozaton maga pózolt benne:

secret room2Gondolom egy pedofil nem tenné közszemlére a “titkos szexbarlangját”, ahol gyerekeket molesztál.

A média azzal is manipulál, hogy összevágja a házkutatás felvételeit és más szobákban felvett fotókról állítja azt, hogy az a “titkos szoba”. Például az egyik portál azt állította, hogy az alábbi fotó egy olyan “titkos szobáról” készült, ami a fenti “titkos gardróbból” egy “titkos ajtón” át nyílik (mennyi titok!). Nyilvánvaló ütősebb a sztori, ha azt tudják állítani, hogy ágy is volt abban a “titkos szobában”- és minek ágy egy titkos szobába? Hát persze, hogy gyerekeket molesztálni!

A portál azt is állította – meglehetősen nevetséges módon -, hogy ezt a szobát még soha nem látta a rendőrség sem! A rendőrség 2003-ban 70 sheriffel vonult ki a házkutatásra és Neverland minden szegletét átkutatták.

Valójában a fenti szoba nem más, mint MJ saját, egyáltalán nem titkos emeleti hálószobája. A két fotó nem ugyanakkor készült az ágyhuzat alapján, de a falon lévő képekből egyértelmű, hogy ugyanarról a szobáról beszélünk.

room2Természetesen a rendőrség látta ezt a szobát, át is kutatta rendesen és semmi terhelőt nem talált benne. Ez MJ saját, egyáltalán nem titkos hálószobája.

Hogy miért van Pán Péteres párna meg játékok benne? MJ sok mindenben egy nagy gyerek volt, ezt a körülötte lévők nagyban megerősítik. Az egész háza tele volt játékkal. A Vád azt a teóriát gyártotta erről, hogy azért, hogy odavonzza a gyerekeket, hogy molesztálhassa őket, de MJ-t 13-14 éves fiúk molesztálásával vádolták, szerintem őket nem nagyon vonzzák mondjuk a babák. Ahogy mondtam maga MJ volt egy nagy gyerek, aki imádta a játékokat – erről szinte bárki, aki körülötte volt tanúságot tesz. Az agya nyilván nem úgy működött, mint egy átlagemberé, de az nem jelenti azt, hogy pedofil volt.

Egy videó a házkutatásról. Réges-régen fent vannak a YouTube-on ilyen és ehhez hasonló videók (az alábbi videót 2010-ben töltötték fel), semmi új felfedezést nem tett a bulvármédia, csupán a régi anyagokat próbálják kiforgatni a szenzációhajhászás kedvéért.

Ez pedig a bulvármédia által most terjesztett videó. Azon túl, hogy adtak neki egy szenzációhajhászó címet, “Michael Jackson’s Secret Underage Sex Closet” (“Michael Jackson titkos kiskorú szex gardróbja”) és a hatás kedvéért hozzáadták egy horrorfilm zenéjét mit bizonyít ez a korábban már feltöltött videókhoz képest?

A bulvármédia egyébként évtizedek óta megszállottja ennek az általuk kreált “titkos szoba” mítoszának, amiben csak az a furcsa, hogy MJ egyetlen korábbi vádlója sem állította soha, hogy egy “titkos szobában” vagy gardróbban molesztálta volna a sztár. Tehát még magukkal a vádakkal sem vág nagyon össze a sztori. Pontosabban most, MJ legújabb, poszthumusz vádlója, James Safechuck, aki pénzért pereli MJ hagyatékkezelőjét, beleszőtte a sztorijába a média kedvelt “titkos szoba” mítoszát, de ez maximum annyit bizonyít, hogy Safechuck olvasta a bulvársztorikat mielőtt megalkotta a saját sztoriját.

A mostani média hadjáratnak egyébként is úgy tűnik köze van a Robson/Safechuck polgári peres ügyhöz, ahol két férfi rengeteg pénzt követel azzal a váddal, hogy MJ gyerekkorukban molesztálta őket. Ezt a fenti linken hivatkozott cikkben részleteztem. A Radar Online által megjelentetett PDF dokumentumon található kézzel írt jegyzetek és betoldások alapján nagyon úgy tűnik, hogy ennek a jelenlegi koncentrált rágalomhadjáratnak a hátterében Robson és Safechuck ügyvédei állnak (ugyanaz az ügyvédi iroda képviseli őket).

A cél feltehetően az, hogy a rossz publicitással akkora nyomás alá helyezzék Jackson hagyatékkezelőjét, hogy az belemenjen egy peren kívüli megállapodásba velük. Vagy ha ez nem sikerül, akkor legalább már annyira megdolgozzák a közvéleményt, hogy ha és amennyiben bíróságra kerül az ügy akkor szinte lehetetlenné váljon elfogulatlan esküdteket találni, vagy a közvélemény nyomása akkora legyen rajtuk, hogy szinte lehetetlen legyen, hogy ne számukra kedvező ítéletet hozzanak. Rég trükkök ezek, amikor hírességet perel az ember.

Kategória: Média, Robson/Safechuck | Címke: , , , , | 4 hozzászólás

A fotóművész leleplezi a média hazugságait Michael Jacksonról!

Hét évvel a halála után Michael Jackson még mindig akkora szálka a bulvármédia szemében, hogy halála évfordulójának a hetében egy helyenként szervezettnek tűnő egész hetes lejárató kampányt indítottak ellene. Az olyan bulvárlapok, mint a Radar Online vagy a Daily Mail a hét minden napján közöltek valami az énekest lejárató, mocskoló cikket, amelyek nagy része hazugság volt. Sajnos ez a többi médiumot nem zavarta abban, hogy átvegyék ezen bulvárlapok állításait és tényként hivatkozzanak rájuk. Ezzel a témával már foglalkoztam a heti bejegyzéseimben.

Most egy olyan információt osztok meg, amely újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a bulvármédia semmilyen hazugságtól vagy manipulációtól nem riad vissza, ha Michael Jackson lejáratása a cél (és sajnos, jogilag nem is lehet ez ellen semmit tenni, mivel halott embert nem védenek az amerikai törvények a rágalmazás ellen).

A média lejárató kampánya során azt állította, hogy olyan “korábban sosem látott” rendőrségi dokumentumok kerültek elő, amelyek arról szólnak, hogy gyerekpornót és mindenféle egyéb gyerekeket ábrázoló perverz képeket találtak Michael Jacksonnál a 2003-as neverlandi házkutatás során. Nos, ezt azóta már az ügyben eljáró ügyész is megcáfolta, de ez nem zavarja a bulvármédiát abban, hogy továbbra is terjessze ezt a hazugságot (a Daily Mail például egy tegnapi cikkében is megismételte a hazugságot, hogy gyerekpornót találtak MJ-nél).

Sajnos jellemző, hogy míg egy szenzációhajhász állítás futótűzként terjed el, addig a cáfolata már nagyon kevés emberhez jut el (és valahogy a média sem terjeszti azt már akkora elánnal…), így mindig egy kicsit szélmalomharcnak tűnik a küzdelem a rágalmak ellen, de azért nem adjuk fel az igazság hirdetését.

A legújabb fejlemény megint jól bizonyítja, hogy a média tudatosan ferdíti el és manipulálja a tényeket Michael Jacksonról. Jelentkezett ugyanis egy fotós, akinek az egyik képéről azt állította a Radar Online korábban, hogy megtalálták MJ otthonában. A fotót külön kiemelték a cikkükben mint egy prominens példáját annak, hogy miféle “perverz” dolgokat találtak az énekesnél:

“Egy Room to Play című könyvben van egy mélyen zavaró fotó a meggyilkolt gyerek szépségkirálynő Jon Benet Ramsay egy hasonmásáról, aki egy kötelet tesz a nyaka köré.” – fedte fel a bennfentes.”

A fotó a Radar Online tálalásában:

Jonathan HobinAz eredeti kép:

Jonathan Hobin2

Nos, bár a Room to Play című könyvet (amelynek fotósa Simen Johan) tényleg megtalálták MJ otthonában (és nincs is vele semmi gond – egy szürrealista művészeti fotóalbumról beszélünk, amiről korábban itt írtam), azonban a Radar Online nem írt igazat, amikor azt írta, hogy ez a fotó abból a könyvből van. Jelentkezett ugyanis a fotós, aki ezt a fenti képet készítette és elmondta, hogy a fotó még csak nem is létezett (de valószínűleg még a rajta látható kislány sem) Jackson 2003-as házkutatásának idején, így lehetetlen, hogy megtalálták volna MJ otthonában. Másrészt azt is kikérte magának, hogy a művészetét valamiféle perverz dolognak próbálják a bulvárlapok beállítani.

A művész, Jonathan Hobin, aki az ottawai Fotóművészeti Iskola kreatív igazgatója, ezt nyilatkozta az All In A Day című programnak:

“Elkezdtem SMS-eket és e-maileket kapni hajnali háromkor a minap… először izgalmas volt, hogy Michael Jackson a rajongóm volt, annak ellenére, hogy a képet (állítólag) a szex barlangjában találták meg.

De az az igazság, hogy azonnal tudtam, hogy valójában ez megcáfolja a nap sztoriját Michael Jacksonról, mivel a tény az, hogy ez a gyerek akkor még valószínűleg meg sem született… a házkutatás előtt.”

Hobin elmondta, hogy 2008-ban készítette a képet és először 2010-ben, tehát egy évvel Jackson halála után, jelentette meg nyilvánosan.

“Eleinte csak csalódott voltam amiatt, hogy a média nem végzett megfelelő kutatómunkát, de azután amiatt is, hogy a munkámat kiragadták a kontextusából. Az egész sorozatnak az a célja, hogy azokról a szörnyű, zavaró dolgokról beszéljünk, amiket a gyerekek nap, mint nap látnak, erre ők kiragadják a kontextusából, hogy egy éppen ilyen dolognak állítsák be. Megvoltak a magam kritikusai, akik ilyennek nevezték a képeimet a múltban, de meg kell érteni, hogy a kontextus minden… Ha a kontextusában nézzük, annak, ami a szándék mögötte, akkor sok ember erőteljesnek és gondolatébresztőnek tartja ezt a munkát. Az emberek manipulálják a művészet kontextusát a saját sötét céljaikra, de végeredményben itt gyenge újságírásról van szó és annak az izgalmáról, hogy egy olyan drámát kreáljanak, ami nem létezik.”

Hobin szeretné, ha a rendőrség nyilatkozatot adna ki, amiben tisztázzák, hogy valaki manipulálta a korábban létező rendőrségi nyomozati anyagot. (A Santa Barbara-i rendőrség már tett egy olyan nyilatkozatot a héten, amiben közlik, hogy a Radar Online által feltöltött anyag nem felel meg az általuk írottnak – ahhoz utólag hozzátettek bizonyos dolgokat, amelyek úgy tűnik az Internetről vagy egyéb ismeretlen forrásokból származnak.)

“Szeretném, ha mihamarabb beszélnének… a Vanity Fair-től a Daily Mail-ig, mindenki úgy beszél erről, mint ami tényleg igaz és bizonyos mértékig megkérdőjelezem, hogy nincs-e valami szándékosság abban, hogy hagyják, hogy ez a diskurzus folytatódjon, amikor azonnal le is állíthatnák.”

Forrás: http://www.cbc.ca/news/canada/ottawa/ottawa-artist-photo-michael-jackson-1.3651598

Naná, hogy szándékos hogy nem állítják le! De ennek célpontja nem Hobin igazából, hanem Michael Jackson.

A Radar Online annyit tett, hogy suttyomban módosította az eredetileg megjelentetett PDF dokumentumát és kivette belőle az általuk (vagy a forrásuk által) hozzáadott fotókat, összesen 27 oldalt, köztük Hobin képét. Viszont semmiféle nyilvános elismerést vagy bocsánatkérést nem láthattunk tőlük, nyilván azért, hogy az ne vonja az emberek figyelmét arra a tényre, hogy az egész sztori ilyen és ehhez hasonló hazugságokon és manipuláción alapul.

A Radar Online és a Daily Mail továbbra is agresszíven támadja Jacksont halála évfordulójának a hetében hazug, szenzációhajhász sztorikkal, a többi bulvárlap – és sajnos nemcsak bulvárlap – meg előszeretettel veszi át a sztorijaikat, hiszen mindent a klikkekért. Itt tart ma az újságíró “szakma”.

Kategória: Média | Címke: , , , | 9 hozzászólás

Ügyész: NEM találtunk gyerekpornót vagy bármi illegálist Michael Jacksonnál!

Ahogy arról tegnap és tegnapelőtt beszámoltam pár nappal Michael Jackson halálának hetedik évfordulója előtt a média újra nekirontott a sztárnak a Radar Online bulvár portál állításai alapján. A cikket pillanatok alatt átvette az összes egyéb bulvár portál, majd ugyanígy tettek azok is, akik pedig nem tekintik magukat bulvárnak. Ha MJ-t kell mocskolni a határvonal a kettő között valahogy mindig elmosódik.

A cikkek az információ valóságtartalmát nem leellenőrizve, tényként tálalták, hogy Michael Jacksonnál a 2003-as házkutatása során gyerekpornót és egyéb szörnyűségeket találtak. Ez megtette hatását. Felizzottak a komment szekciók és jöttek a szörnyülködő és gyalázkodó hozzászólások. Ehhez a sémához mi Michael Jackson rajongói és tisztelői már hozzá vagyunk szokva: a média számára vele kapcsolatban mindig fontosabb a szenzáció, mint a tények és az igazság. Ennek köszönhetően már eddig is egy csomó tévhit keringett a köztudatban vele kapcsolatban, most meg még ez a szörnyűség is.

Ahogy azt már az elmúlt két napban én is leírtam, természetesen az állítások nem igazak. Soha nem találtak gyerekpornót vagy bármi más illegálist Jacksonnál. Most végre a 2005-ös per ügyésze, Ron Zonen is gerincet növesztett és elismerte azt, amit már az elmúlt két napban én is hangoztattam.

“Az egykori Santa Barbara-i kerületi ügyész asszisztense, Ron Zonen, aki a Vád képviselői közé tartozott és látta az ügyhöz tartozó dokumentumokat, elmondta a People-nak, hogy a törvény emberei találtak felnőtt pornográf magazinokat és videókat, de semmi olyat, ami gyerekpornográfia lenne.

“Volt mindenféle szokványos pornómagazin.” – mondja Zonen. “Olyasmik, mint a Playboy, Penthouse. Volt egy olyan is, aminek Barely Legal volt a címe. Ez egy olyan kiadvány, amiben fiatal, 18 év feletti nők voltak, de úgy válogatva, hogy sokkal fiatalabbnak tűnjenek.”

(Megjegyzés a blog szerzője részéről: Zonen továbbra sem Jackson barátja, s ez nyilván befolyásolja a szubjektív ítéletét az ilyen kérdésekben. Én láttam azokat a magazinokat, nekem nem tűntek a benne lévő nők “sokkal fiatalabbnak”. 18-23 év körülinek tűntek. Itt meg lehet nézni, hogy miről van szó.)

A törvény talált “mazohista” típusú rajzokat is.

(Megjegyzés a blog szerzője részéről: Mielőtt bárki fantáziája nekilendülne az ilyen és ehhez hasonló rajzokat és fotókat nevezte a Vád “szado-mazónak”.)

Ami  a gyerekekkel kapcsolatos anyagokat illeti: “Voltak fotók meztelen gyerekekről, de ezek nem voltak szexuális jellegűek.” – mondja. “Nem olyanok voltak, amiben a gyerekek szexuális tevékenységbe vannak bevonva, nem volt gyerekpornó. Nem voltak videók sem gyerekekről. Voltak videók a lefoglalt anyagok között, de ez szokványos felnőtt szexuális tartalom volt. Nem voltak benne gyerekek.”

Kifejezetten a gyerekekről készült meztelen képekről azt mondja, hogy ezeken a gyerekek “játszottak egy patakban, fára másztak, természetfotók, nudista kolóniák, ilyesmi.” – mondja. “Professzionális kiadványokból származtak. Azt, hogy ezek pedofiloknak készülnek-e vagy művészeti fotó könyvek, nem tudom kommentálni.”

(Megjegyzés a blog szerzője részéről: A Vádnak az volt az egyetlen esélye, hogy ilyen ártalmatlan fotókat – amik mennyisége egyébként is elenyésző volt egy nagyobb művészeti anyag részeként – próbálták összefüggésbe hozni a Váddal, így Zonen persze továbbra is nyitva hagyja a “pedofiloknak készültek” opciót, de a tény az, hogy nem szexuális kontextusban találták ezeket a képeket Jacksonnál (pl. nem a pornógyűjteménye kellős közepén), hanem művészeti fotóalbumokban egy óriási művészeti fotóalbum gyűjtemény elhanyagolható részeként. Jackson pornógyűjteménye egy különálló dolog volt és az csak felnőtt, ráadásul heteroszexuális anyagot tartalmazott.)

http://www.people.com/article/michael-jackson-estate-blasts-porn-reports

Egy másik cikkben megszólalt Jackson egykori védőügyvédje, Thomas Mesereau is.

“Nem igaz (a most terjedő pletyka).” – mondja Jackson egykori védőügyvédje, Thomas Meserau, akiről azt mondták, hogy Jackson pere során “seggbe rúgta a Vádat.” Mesereau elmondta, hogy mindezt az anyagot ő is látta mint Jackson védője – és ugyanígy látta az esküdtszék is.

“Ez teljes időpocsékolás. 2005-ben ezt már egyszer megvizsgálták.” – mondja Mesereau – “Lejárt lemez, felháborító és nevetséges állítások és 11 évvel ezelőtt egy esküdtszék már teljesen elutasította ezeket.”

http://www.usatoday.com/story/life/music/2016/06/22/michael-jackson-trial-court-public-opinion-years-after-death/86249956/

Egy újságíró, aki szintén látta az anyagot megerősíti ezt.

Aphrodite Jones, az Investigation Discovery True Crime című műsorának vezetője azt mondja, hogy ő is látta ezeknek az anyagoknak a többségét, amikor újságíróként közvetített a tárgyalásról (a Fox News számára) és azért is, mert később külön engedélyt kapott arra a bíróságtól, hogy átvizsgálja a tárgyalás során használt bizonyítékokat. “Nem volt pornográfia.” – mondja.

(Megjegyzés a blog szerzője részéről: Valószínűleg itt arra gondolt, hogy gyerekpornó nem volt, csak elírták.)

“Ha ilyen bizonyíték létezett volna, akkor a Vád azt bemutatta volna a tárgyaláson. Az igazi “bűncselekmény” itt az, hogy Michael Jackson hírnevét továbbra is gyalázzák őrült emberek, akik valami extrém dolgot akarnak ebből kreálni, miközben felmentették, már halott és vannak túlélő gyerekei, akiknek el kell szenvedniük ennek a következményeit.” – mondja Jones, aki eleinte elhitte a Jackson elleni vádakat, de végül a tárgyalás során arra a meggyőződésre jutott, hogy ártatlan. 2007-ben írt róla egy könyvet A Michael Jackson-összeesküvés címmel, hogy bemutassa az esküdtszék miért is mentette fel.

http://www.usatoday.com/story/life/music/2016/06/22/michael-jackson-trial-court-public-opinion-years-after-death/86249956/

Csak remélni tudom, hogy ezeket a tényeket is olyan nagy elánnal fogja terjeszteni a média, mint a Radar Online és egyéb bulvárlapok szenzációhajhász cikkeit, de valahogy vannak erről kétségeim a korábbi tapasztalataim alapján, ezért rajtunk a sor, hogy mi terjesszük ezeket az információkat.

Szerk.: A Washington Times is lehozta, hogy a hatóságok cáfolják, hogy gyerekpornót találtak volna Michael Jacksonnál

Kategória: Média | Címke: , , , , , | 10 hozzászólás

A média képmutatása Michael Jacksont illetően

Szóval totálisan legális művész fotóalbumok most “gyerekpornóvá”, illetve mindenféle más szörnyűséggé változtak a (bulvár)média keze által. Természetesen a tegnap óta terjedő sztorira gondolok. De hadd mutassak rá a média képmutatására az ügyben.

A fotósok, akik ezeket a könyveket kiadták, mind köztiszteletnek örvendő, elismert fotóművészek, akikkel az a média is előszeretettel dolgozik együtt vagy éppenséggel népszerűsíti a munkáikat. Ugyanez a média most hirtelen egy 180 fokos fordulattal mindenféle szörnyűségekké nyilvánította ezeket a munkákat csak azért, hogy Michael Jacksont gyalázhassák vele.

Készen áll-e vajon a média az olyan nagy nevű, elismert fotósokat, mint Simen Johan, Bruce Weber, Ed Templeton, Jake és Dinos Champan, Kelly Klein “gyerekpornósokká” és bűnözőkké nyilvánítani? Mert hát ezen és más ilyen kaliberű fotósok munkáiról beszélünk. Ha pedig azt mondjuk, hogy ezen fotósok könyvei “gyerekpornó” és egyéb szörnyűségek, akkor abból egyenesen következik, hogy a könyvek készítői bűnözők.

Biztos vagyok benne, hogy rájuk a média sosem mondana ilyesmit. Hogy is mondanának, hiszen ezekkel a fotósokkal rendszeresen együtt dolgoznak vagy promótálják a munkáikat!

Bruce Weber fotózik többek között a Rolling Stone-nak, a Vanity Fair-nek, a GQ-nak, a Vogue-nak és számos más elismert magazinnak.

Simen Johan (a Room to Play című könyv szerzője) tagja a New York-i Művészeti Alapítványnak, a Pollock-Krasner Alapítványnak, az Eliza Gardner Howard Alapítványnak. Munkái megjelentek az Aperture magazinban, az Art+Auction magazinban, Oliver Stone egyik filmjében. Számos fotóművészeti díjat és elismerést kapott.

Ed Templeton (a Golden Age of Neglect című könyv szerzője) munkái megjelentek a Rolling Stone magazin olasz kiadásában: http://joshualinergallery.com/jlg_inventory/pressandreviews/Ed_Templeton_press3.pdf

Egy cikk Jake és Dinos Chapmanról a The Guardianból (a Fourth Sex: Adolescent Extremes című könyv szerzője): https://www.theguardian.com/artanddesign/2015/jun/16/jake-and-dinos-chapman-how-we-made-hell

Egy cikk Kelly Klein-ról az Independentben (az Underworld című könyv szerzője): http://www.independent.co.uk/life-style/just-be-sure-your-ex-is-a-great-brand-1309876.html

Így végig lehetne menni az összes szerzőn.

Nem akarom kihagyni a magyar médiát sem. A magyar oldalak közül az egyik első, aki ráugrott a sztorira az Index.hu volt. “Természetesen” ők is kritikátlanul, tényként tálalva azt. Nos, ugyanez az Index.hu itt Ed Templetont, a The Golden Age of Neglect szerzőjét népszerűsíti egy videóban: http://index.hu/video/2011/01/26/a_deszkasok_nemcsak_kopkodnek_es_rongalnak/

Ed Templeton világbajnok deszkásból lett képzőművész. Az elmúlt 20 évét bemutató 1200 fotót és festményt deszkáskölykök, operaigazgatók és kultuszminiszterek előtt az Ernst Múzeumban állította ki.

Természetesen az Origo.hu sem maradhatott ki az össznépi MJ-lincselésből, de hoppá ők is írtak már cikket Templetonról: http://www.origo.hu/kultura/20110124-egy-deszkas-arc-a-muzeumban-ed-templeton-the-cemetery-of.html

Szóval hadd kérdezzem meg, kedves média (illetve azon belül, akiket illet): ezek a művész fotóalbumok vajon akkor is “gyerekpornó” és egyéb szörnyűségek, amikor ti népszerűsítitek őket, vagy csak akkor, ha Michael Jacksonnál találnak meg teljesen ártalmatlan művészeti fotóalbumot és mindenki másnál művészetté válnak?

Michael Jackson nagy rajongója volt a fotóművészetnek, könyvtárát több, mint 10,000 könyv alkotta, amiknek egy nagy része fotóművészeti album volt. Ezekből vitt el vagy 15-20-at a Vád 2003-ban mert volt bennük meztelen test. Női és férfi is, többnyire felnőtt, ami gyerek volt az sosem volt pornográf jellegű, vagy olyan, ami ne lenne legális és ne lehetne jelen bármilyen fotóalbumban.

Szóval ebből az anyagból próbál most a média “gyerekpornót” gyártani, számítva arra, hogy a nagyközönség úgysem tudja miről is van szó, viszont majd jól elolvassa a könyveket szörnyűbbnél szörnyűbb jelzőkkel illető cikkeket (amiknek eredeti forrása a Radar Online nevű megbízhatatlan, szenzációhajhász bulvárlap), aztán jól meg lesz a véleménye Michael Jacksonról. Minek is ide tényszerű újságírás, ugye?

Egyébként azóta még a Santa Barbara-i rendőrség is kiadott egy közleményt, amiben leírják, hogy a Radar Online által közzétett PDF nem az ő eredeti rendőrségi jelentésük, hanem valaki hozzáadott ahhoz. Ezt a tegnapi cikkben én is írtam, de most a rendőrség megerősítette. Szóval az egésznek ráadásul egy manipulatívan összevagdalt saláta anyag az alapja.

Szerkesztés: Michael Jackson lánya, Paris a következőt írta a Twittterén:

Sajnos a negatívat mindig el lehet adni. Mindenkit arra kérek, hogy ne figyeljen a szemétre és a parazitákra, akik az apám rágalmazására építik a karrierjüket. A legtisztább embereket mindig megpróbálják lerántani. Mindig is igazolva lesz, hogy szeretett apám mindig ártatlan volt és örökké az lesz.
#hangulat

Clhl25YVYAABkQJ

Kategória: Média | Címke: , , | 2 hozzászólás

Négy nappal halála hetedik évfordulója előtt ismét Michael Jackson mocskolásába kezdett a bulvármédia

Sajnos újra egy egyre inkább terjedő rágalomra kell válaszolnom Michael Jacksonnal kapcsolatban. A legújabb bulvár offenzívát a Radar Online indította el, aztán – ahogy az már szokás a modern média köreiben – rögtön átvette sok más bulvár portál is, teljesen ellenőrizetlenül. Nálunk meg nemcsak a bulvár, hanem olyan, magát legalábbis komolynak gondoló portál is, mint az Index. A Kovács M. Dávid által jegyzett cikk a “Beteges pornógyűjteménye volt Michael Jacksonnak” címet kapta és így szól.

Közel hét évvel a halála után rémes rendőrségi dokumentumok láttak napvilágot Michael Jacksonról: a jelentések szerint a poplegenda gyermek- és állatkínzásokat megörökítő felvételeket, valamint szadomazo pornót gyűjtögetett a Neverland nevű kaliforniai birtokán, írja a Jezebel a Radar Online információi nyomán.

A dokumentumok sötét és rémisztő képet festenek Jackóról, mondta az egyik nyomozó is, aki szerint a popsztár egy manipulatív szexőrült ragadozóként élt. Ezt igazolja az is, hogy a perverz – megkötözött nőket, meztelen gyerekeket és megkínzott állatokat ábrázoló – anyagok mellett szexuális étvágyat csökkentő gyógyszereket is találtak Jacksonnál, amelyeket az énekes orvosai írtak fel neki.

A dokumentumok 2003 novemberében kerültek elő, amikor épp gyermekmolesztálás miatt nyomoztak Jacko ellen, de két évvel később, 2005-ben felmentették. Az énekesnek állítólag 200 millió dollárjába került, hogy megússza az ügyet. A jelentéseket itt lehet olvasni.

Szintén friss hír, hogy Jackson utolsó hónapjairól hamarosan sorozat készül, amelynek forgatókönyvét J. J. Abrams, a Star Wars VII rendezője írja David Ritz és Tavis Smiley Before You Judge Me: The Triumph and Tragedy of Michael Jackson’s Last Days című könyve kapcsán.

Milyen “szép”, hogy ha MJ-ről van szó, akkor az ún. “komoly” média is rögtön átmegy bulvárba és az olyan hitelességüket rég elvesztett portálokat tekinti hiteles forrásnak, mint a RadarOnline vagy a Jezebel.

Évek óta ismerem és tanulmányozom MJ perét, úgyhogy akkor jöjjenek a tények.

A Radar Online által új felfedezésnek kikiáltott dokumentum egyáltalán nem új. Michael Jackson 2005-ös tárgyalása óta nyilvánosan elérhető az összes peranyag, így ez a dokumentum is. Pontosabban nem pont ez, mert a RadarOnline által feltett változattal már nyilvánvalóan manipulált valaki. Az eredetiben nincsenek képek, és nincsenek kézzel írt jegyzetek sem, mint ebben, valamint pár oldal beszúrásra került (például a Precocetről szóló cikkek – erről majd később). A kézzel írt jegyzetek alapján (amelyek többek között tartalmazzák a vádat 2005-ben képviselő egyik ügyész telefonszámát, valamint azt az infót, hogy a másik, Ron Zonen már nyugdíjba vonult) az a gyanúm, hogy az anyagot Wade Robson és James Safechuck ügyvédei állították így össze, manipulálták és szivárogtatták ki a Radar Online-nak, amelyet ők régóta arra használnak arra, hogy nyomást próbáljanak gyakorolni MJ hagyatékkezelőjére egy peren kívüli megállapodás érdekében. Lehet, hogy ez a mostani rágalomhadjárat is egy ilyen akció.

Az anyagban szereplő egyetlen anyag sem illegális, amelyet egyébként a nyomozó aki készítette kénytelen újra és újra megállapítani és leírni az egész dokumentum során. Soha nem állította a Vád, mert nem tudták állítani, hogy bármi az itt felsorolt anyagok közül illegális lett volna. Ennek ellenére a könyvek és magazinok bemutatásra kerültek MJ 2005-ös pere során, de nem tettek mély benyomást az esküdtekre. MJ-nek volt tényleges pornója is – teljesen legális, heteroszexuális pornó, bármilyen meglepő is. Mégis a Vád talán abban reménykedett, hogy a pornó magazinok majd MJ ellen hangolják a konzervatív Santa Barbara-i esküdtszéket, de nem így történt. Az LA Times 2005. június 15-én ezt írta:

“Maguk az esküdtek később azt mondták, hogy nem értették, hogy ezeket miért mutatták be. Az esküdt Hultman azt mondta a felmentés után: “… mert ezek felnőtt magazinok és bárkinek lehet ilyen. Ez nem bizonyítja a vádat.”

A felsorolt könyvekre pedig rá lehet Googlizni és látni lehet belőlük, hogy rettenetesen nevetséges, hogy ezeket “pornónak” próbálja a bulvár eladni, ráadásul “betegesnek”. Na de ebben a videóban átlapozhatjátok az egyik megnevezett könyvet (The Golden Age of Neglect): https://vimeo.com/54012676

Na hát ilyesmikről van szó.

Az összes többi könyvet is meg lehet venni normál könyvesboltokban, vagy az Amazonról.

Simen Johan: Room to Play
https://www.amazon.com/Room-Play-Simen-Johan/dp/1931885095?ie=UTF8&*Version*=1&*entries*=0

Egy szürrealista fotóalbum. Fotók belőle:

Room-to-Play-Simen-Johan-004

Room-to-Play-Simen-Johan-001

Ez a könyv még az USA kongresszusi könyvtárában is bent van, gondolom ezek szerint ők is “beteges pornót” tartanak: https://lccn.loc.gov/2004297659

The Fourth Sex: Adolescent Extremes
https://www.amazon.com/Fourth-Sex-Jake-Chapman/dp/8881584042

És így tovább, meg lehet nézni az összeset. Mindegyik művészeti fotóalbum. MJ köztudottan rajongója volt a fotóművészetnek, több ezres könyvtára volt művészeti fotóalbumokból. Amikor 2003-ban házkutatást tartottak nála, akkor elvittek mindent, amiben csak valamennyi meztelenség vagy félmeztelenség volt. Így vagy egy tucat könyvet a kb. tízezres könyvtárából.

Valódi bizonyíték hiányában 2005-ben a Vád ezekből próbált kétségbeesetten valamit kreálni, de ha az ember megismeri ezeket a könyveket, akkor látszik, hogy miért nevetséges kapálózás ez. De úgy látszik a bulvár ennek ellenére nem adja fel egy hét éve halott ember folyamatos mocskolását és most – valószínűleg számítva arra, hogy az emberek úgysem fognak utánanézni a tényeknek – megint keveri azt a bizonyost.

Ha ténylegesen találtak volna MJ-nél olyan anyagokat, mint amit a RadarOnline most állít, akkor ma is börtönben ülne, ugyanis a gyerekpornó birtoklása önmagában is bűncselekmény és külön vádpontként szerepelt volna. Az MJ elleni vádak között sosem szerepelt ilyen vádpont, egész egyszerűen mert nem találtak soha gyerekpornót nála.

Ja, és már megint az eredetileg a Mirror nevű legalja bulvárlapból származó hazugság szajkózása, hogy “MJ-nek állítólag 200 millió dollárjába került, hogy megússza az ügyet” – az sem igaz természetesen és már itt egyszer megcáfoltam.

Ja, és még egy. Az állítólagosan “szexuális étvágyat csökkentő gyógyszer”. Az eredeti rendőrségi dokumentum pusztán annyit tartalmaz, hogy MJ birtokában találtak egy receptet a Precocet nevű gyógyszerre. Utána lehet nézni ez egy fájdalomcsillapító. A Vád eredeti dokumentuma nem állít semmi olyat, hogy szexuális étvágy csökkentésére használta volna MJ és soha a per során nem is állítottak ilyet. Úgy tűnik, hogy Robson ügyvédei egyszerűen próbálnak most a saját ügyükben valami olyan narratívát felépíteni, amibe belerángatnák MJ gyógyszerfüggőségét is, ezért előhalásztak és a lapok közé fűztek pár olyan cikket, ami arról szól, hogy egyesek használják a Precocetet szexuális étvágy csökkentésére is. Biztos így van, de ez nem jelenti azt, hogy MJ is arra használta. Ő szedett egyéb fájdalomcsillapítókat is (pl. Demerolt), szóval sokkal valószínűbb, hogy az eredeti rendeltetésére használta a Precocetet is. Ám Robson ügyvédei által közbeszúrt spekulációt már úgy adja el a média, hogy tényként közli, hogy MJ gyógyszert szedett a szexuális étvágya csökkentésére. Hát ehhez is csak gratulálni tudok a “felelős” és “professzionális” újságíróknak.

Miért nem tud a média tisztességesen bánni ezzel az emberrel? Miért nem elég, hogy halott? Miért akarják ennyi energiát és hazugságot beleölve még az emlékét is elpusztítani? Költői kérdések.

Kategória: Média | Címke: , , | 15 hozzászólás

A Vád vadászata más „áldozatokra”

A Michael Jackson elleni 1993-as nyomozás keretében a rendőrök 40-60 gyereket interjúvoltak meg (más források szerint csaknem százat) – olyan gyerekeket, akik vagy időt töltöttek el Jacksonnal vagy jártak Neverland nevű birtokán. Egyetlen gyerek sem támasztotta alá a vádló sztoriját. Mind azt mondták a hatóságoknak, hogy a sztár sosem molesztálta őket és soha nem tett velük semmi illetlent.

A Jacksonnal szemben kezdettől fogva ellenséges rendőrséget frusztrálta a támogató áldozatok hiánya, így erősen megkérdőjelezhető taktikákhoz folyamodtak a gyermekek meginterjúvolásában annak érdekében, hogy alátámasszák a Chandler-ügyet. Ezeknek a gyermekeknek a szülei azután Jackson ügyvédjéhez, Bert Fieldshez fordultak, hogy panaszkodjanak a rendőrség zaklatásai miatt. Fields ezt egy levélben is szóvá tette, amelyet 1993-ban a Los Angeles-i rendőrfőnöknek, Willie Williamsnek írt:

   Tisztelt Williams Rendőrfőnök Úr!

Én Michael Jacksont képviselem. Egész felnőtt életem során nagy támogatója voltam a Los Angeles-i Rendőrségnek. Évekig képviseltem Jack Webbet. Miközben Jackkel dolgoztam a Dragnet és Adam-12 ügyön, számos rendőrtisztviselővel találkoztam, akiket a mai napig tisztelek és csodálok. Azok a rendőrei, akik naponta kockára teszik az életüket azért, hogy megvédjenek minket, feltétlen nagyrabecsülést érdemelnek.

Néha azonban még egy elkötelezett rendőr is, amikor egy jelentős nyomozás részese lesz, elveszítheti szeme elől a tisztességnek és annak fontosságát, hogy a vádlott jogait tiszteletben tartsa.

A Michael Jackson ellen jelenleg folyó nyomozás során ez történt: az ügyben nyomozó rendőrök elmentek kiskorúak otthonába és nagy nyomás alatt zajló kihallgatásoknak tették ki őket, néha a szüleik jelenléte nélkül. Tudomásomra jutott, hogy az ön rendőrei elképesztő hazugságokkal rémisztgették a fiatalokat, úgy, mint “vannak rólad meztelen képeink” azért, hogy rávegyék őket, hogy vádolják meg Mr. Jacksont. Természetesen nincsenek ilyen fotók ezekről a fiatalokról és nem tudnak őszinte vádat emelni ellene. De az ön rendőrei úgy tűnik készek minden eszközt bevetni annak érdekében, hogy potenciális bizonyítékot generáljanak Mr. Jackson ellen.

Továbbá az ön rendőrei azt mondták szülőknek, hogy a gyermekeiket molesztálták, pedig a kérdéses gyermekek egyértelműen cáfolták ezt. Ezen kívül Mr. Jacksonra, mint “pedofilra” utaltak, noha nem emeltek vádat ellene és még kevésbé ítélték el.

És az, hogy (a rendőrök) kiskorúakat és szülőket zaklattak még nem minden. A Mr. Jackson birtokán tartott házkutatás során elvitték számos személyes tulajdonát, beleértve a noteszét, amely potenciális tanúk neveit és címeit tartalmazza. Kértük, hogy vagy szolgáltassák vissza ezeket a feljegyzéseket vagy készíthessünk róla egy másolatot a mi költségünkre. Ezt elutasították, azért, hogy hátráltassák a védelmet abban, hogy a saját nyomozását lefolytassa az ügyben.

Ezek a taktikák nem csupán helytelenek, hanem egyenesen felháborítóak…

Még a New York-i rendőrség – amely pedig nem a kedvességéről híres – is tartózkodott az ilyen túlbuzgó kampánytól Woody Allen ügyében, akit hasonló bűncselekménnyel vádoltak. A Los Angeles-i rendőrség miért nem adja meg Michael Jacksonnak ugyanazt a kiegyensúlyozott és tisztességes bánásmódot?

Sürgetem önt, hogy vessen véget ezeknek a visszaéléseknek. Vizsgálják ki ezeket a vádakat olyan alaposan, amennyire csak lehet, de tegyék ezt azon az őszinte, tisztességes módon és magas színvonalon, amely egykor büszkévé tette a Los Angeles-i rendőrséget.

   Üdvözlettel,

   Bertram Fields [1]

Egy hangfelvétel megörökítette a színész Corey Feldman 1993-as kihallgatását ebben az ügyben. Ez a felvétel Jackson 2005-ös pere során szivárgott ki a médiához és példaként szolgál arra, hogy hogyan zajlottak ezek a kihallgatások. Feldmant – aki tinédzser kora óta barátságban volt Jacksonnal – Deborah Linden őrmester hallgatja ki. Annak ellenére, hogy Feldman újra és újra elmondja, hogy Jackson soha nem tett vele semmi rosszat, a rendőr folyamatosan azt szuggerálja, hogy valaminek kellett történnie és több, mint egy órán át próbál valami terhelőt kicsikarni belőle az énekes ellenében.

Mi több, Feldman a kihallgatás során elmondta Lindennek, hogy gyerekkorában valóban molesztálták, csak éppen nem Michael Jackson. Még meg is nevezi a molesztálóját (a 2005-ben nyilvánosságra hozott szalagról kivágták ezt a nevet), ám ezt a nyomozó teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. Úgy tűnik egyetlen dolog érdekli csak: az, hogy terhelő vallomást csikarjon ki Michael Jackson ellenében.

Feldman 22 éves volt az interjú idején, de a rendőrség sok gyereket tett ki hasonló kihallgatásnak, néha a szüleik távollétében.

Íme a 2005-ben kiszivárgott felvételek Feldman 1993-as kihallgatásáról:

[2]

Magyar fordításban néhány sarkalatos pont:

Az 1. videóból:

0:53 – Corey Feldman: “Soha semmi nem történt Michaellel.”

1:15 – Corey Feldman: “Ha lenne valami, amit elrejtettem mindezen évek alatt, akkor semmit sem akarnék jobban, mint felszínre hozni most – hogy Michael biztosan megkapja azt a segítséget, amire szüksége van.”

1:51 – Linden őrmester: “Ami engem aggaszt, hogy vajon, ha valami történt volna, ha valami történt, akkor azt te nem mondod el nekünk, nem mondanád el nekünk amiatt.”

Corey Feldman: “Nem. Nem tudom abba a helyzetbe beleképzelni magam, hogy elmondanám-e vagy sem, mert semmi nem történt!”

(Feldman ezután beszél arról, hogy aludt egy szobában Jacksonnal, de semmi nem történt. Külön ágyban aludtak és mindketten pizsamában voltak. Azt is elmondja, hogy egyszer egy jacuzziban volt Jacksonnal, de megint nem történt semmi. Mindketten fürdőnadrágot viseltek és semmiféle közeledés, gyanús vagy illetlen viselkedés nem történt Jackson részéről.)

3:16 – Corey Feldman: “Soha semmi helytelent nem tett. Úgy értem, SEMMIT… tudja. Úgy értem a legközelebb ahhoz, hogy megérintsen akkor került, amikor talán egyszer a lábamra ütött, tudja, amikor arról beszélt, hogy lefogytam.”

3:32 – Corey Feldman: “Engem molesztáltak, úgyhogy tudom milyen érzés keresztülmenni azokon az érzelmeken és higgye el, az a személy, aki molesztált engem… ha (Michael) lett volna az a személy, akkor ez most egy nagyon más történet lenne, mert akkor kiállnék mindenki elé, tudja, és tennék valamit azonnal, hogy ez az ember megkapja, ami jár neki.”

Linden tovább próbálkozik:

4:07 – Linden őrmester: “Meginterjúvoltunk egy csomó embert és még mindig ezt tesszük. Nem fedeztünk fel olyan dolgokat eddig, amelyek tisztáznák őt.”

(Vegyük észre a kifacsart „tényállást”! A rendőr nem azt mondja, hogy semmi olyan dolgot nem fedeztek fel eddig, ami alátámasztaná az ügyüket (pedig ez volt a helyzet!), hanem azt, hogy semmi olyan dolgot nem fedeztek fel, amelyek tisztáznák Jacksont. De mint ahogy ebből az interjúból is látszik a rendőrség egyszerűen nem vett figyelembe semmi olyan információt, amelyek tisztázták volna a sztárt!)

5:06 – Rendőr tisztviselő: “Sok dolgot hallunk arról, hogy Michael sosem bántana egy gyereket. Persze, hogy nem. Szereti a gyerekeket, nem fogja őket bántani… fizikailag nem. Nem hiszem, hogy ha Michael gyerekeket molesztál, akkor azért teszi, mert bántani akarja őket. Azért teszi, mert szereti őket.”

(A rendőr – roppant elfogult módon – szinte tényként kezeli azt, hogy Jackson gyerekmolesztáló és semmi mást nem akar elfogadni, csak azt, ha Feldman alátámasztja ezt a prekoncepcióját.)

[2]

A 2. videóból:

0:31 – Linden őrmester: “A hited benne és az iránta érzett szereteted az útjába áll annak, hogy elmondj nekünk dolgokat?”

Corey Feldman: “Minden, amit elmondtam igaz és… úgy értem semmi nem történt.”

1:10 – Linden őrmester: “Annyira aggódom, hogy ha valami történt, akkor azt te nem fogod nekünk elmondani, mert nehéz lenne elmondani nekünk…”

Corey Feldman: “Nem.”

1:33 – Corey Feldman: “Tudja hányszor erőltettem az agyamat és gondolkodtam azon: ‘Van valami, amit elfelejtettem? Van valami, tudja, amiről azt gondolom nem történt meg, pedig igen? Ha lenne valami, akkor azt szeretném elmondani önöknek, de semmi nem történt.”

[2]

Corey Feldman egyébként 2013-ban kiadta önéletrajzát Coreyography: A Memoir címmel és ebben ismételten leírja, hogy molesztálták gyerekként, de nem Michael Jackson, hanem olyan emberek (többen is voltak), akikkel a filmiparban találkozott és dolgozott. Michael Jacksonról egyértelműen hangsúlyozza, hogy soha semmilyen formában nem tett vele semmi rosszat, semmi szexuálist, semmi illetlent. Éppen ellenkezőleg: azt írja, hogy a filmiparban tapasztalt sok olyan dolog után, amitől gyorsan fel kellett nőnie a Michael Jacksonnál tett látogatásai során tudott visszatérni az ártatlan gyerekkorhoz: “Michael Jackson világa – bármennyire is őrülten hangzik – lett az én boldog menedékem. Michael visszavitt az ártatlanságomhoz. Amikor Michaellel voltam olyan volt, mintha újra 10 éves lennék.” [3]

2003 novemberében egy az egész Egyesült Államokban élőben sugárzott sajtótájékoztatón, a Santa Barbara-i kerületi ügyész, Thomas Sneddon felhívást tett közzé, amiben arra ösztönzött mindenkit, aki Jackson áldozatának érzi magát, hogy jöjjön elő a vádjaival. Sneddon és csapata még egy hivatalos weboldalt is létrehozott, amelyen keresztül lehetővé tették az állítólagos áldozatoknak, hogy kapcsolatba lépjenek velük. Emellett mind 1993-ban, mind 2003-04 során az egész világot bejárták a nyomozói, hogy interjúkat készítsenek gyerekkel, akik az évek során kapcsolatban álltak Jacksonnal. Mindig üres kézzel tértek vissza. Senkit nem sikerült találniuk ezen kampányok során, aki Jackson ellen vallott volna.

Miközben a vád küszködött azért, hogy hiteles támogató „áldozatokat” találjon az ügy számára, nagy számú gyerek és szülő jelentkezett azért, hogy Jacksont támogassa. Mind azt mondták, hogy Jackson sosem tett velük semmi illetlent, semmi szexuálist, emellett sok gyerek a nyilvánosság előtt is megvédte.

Ugyanakkor egy valaki azért csak horogra akadt a vád számára is: a 13 éves Jason Francia. Francia nem tartozott Michael Jackson közeli barátai közé, hanem az egyik volt alkalmazottjának, Blanca Franciának a fia volt. Blanca Francia 1991 óta – tehát 1993-ban két éve – nem dolgozott Jacksonnál és egyike volt a sztár azon korábbi alkalmazottainak, akik jó üzleti lehetőséget láttak ezekben a vádakban: 1993 decemberében, a Chandler-vádakat kihasználva, 20 ezer dollárért adott el egy interjút a Hard Copy című bulvár televíziós műsornak és csak azért nem adott el több sztorit, mert a rendőrség ezután hallgatásra kötelezte. 2005-ös bírósági tanúvallomásában elismerte, hogy a National Enquirer című bulvárlappal is tárgyalt.

Nos, ennek a nőnek a fia lett a vád által előállított második állítólagos „áldozat”. Jason Francia azt állította – legalábbis azok után, hogy ezt a rendőrség szinte a szájába adta -, hogy három alkalommal Jackson megérintette a nemi szervét, amikor megcsiklandozta. Valójában a fiú a többi gyerekhez hasonlóan eleinte nem emlékezett semmi ilyesmire és azt mondta, hogy Jackson soha nem tett vele semmi rosszat, semmi szexuálist és soha nem érintette meg semmilyen illetlen helyen. A rendőrség azonban ebben az esetben sem volt elégedett a válasszal és nagy nyomás alá helyezte Jason Franciát két kihallgatás során. Amint azt egy külön cikkben be fogjuk mutatni ezek a kihallgatások szinte az összes olyan szakmai előírást megsértették, amelyet az ilyen jellegű vádakhoz kapcsolódó kihallgatásoknál alkalmazni kell a gyerekeknél. A kérdések rávezetők voltak és miután Francia tagadta, hogy Jackson bármit tett volna vele, a nyomozók nagyon egyértelművé tették a számára, hogy ezzel a válasszal nem elégedettek, amint azt is, hogy milyen válasszal lennének elégedettek és hogy mire is kellene Franciának szerintük „emlékeznie”. Amikor Jackson 2005-ös tárgyalása során Jackson ügyvédje, Thomas Mesereau megkérdezte Jason Franciát, hogy 1993-94-es rendőrségi interjúi során miért változtatta meg a vallomását, a férfi így válaszolt: „Megpróbáltam kitalálni hogyan tudok megszabadulni onnan (a rendőrségi kihallgatásról.).” [4] Részleteket Jason Franciáról és a rendőrségi kihallgatásáról, valamint 2005-ös vallomásáról a következő cikkünkben olvashatod majd [link].

Amellett, hogy a rendőrség igyekezett áldozatokat felhajtani – amint azt fent bemutattam, Jason Francia meglehetősen ingatag lábakon álló vallomásán kívül eredménytelenül -, a bulvármédia sem tétlenkedett. A szenzációhajhászat érdekében nagy összegű pénzt ígértek mindenkinek, aki hajlandó lett volna Jackson ellen valamilyen vádat tenni. A teljes összeg, amit az angolszász bulvársajtó ígért vagy kifizetett Michael Jackson rágalmazásáért embereknek – például a sztár volt alkalmazottainak, potenciális vádlóknak – feltehetőleg több millió dollárra rúg. Ennek részleteiről és a fenti állítást alátámasztó tényekről majd egy külön cikkben írok, amelyben a média szerepét mutatom be a Michael Jackson elleni vádakban [link]

Forrás:

[1] Letter by Bertram Fields, Michael Jackson’s attorney to Los Angeles police chief, Willie Williams in 1993

[2] Tape of Corey Feldman’s police interrogation as published by Celebrity Justice in 2004 or 2005 (December, 1993)

[3] Corey Feldman – Coreyography: A Memoir (St. Martin’s Press, 2013. október 15.)

[4] Jason Francia’s testimony at Michael Jackson’s 2005 trial (April 4-5, 2005)

Kategória: Az 1993-as ügy | Címke: , , , , , , | 1 hozzászólás