Leaving Neverland: Brandi Jackson kitálalt Wade Robsonról!

Brandi Jackson, Michael unokahúga

Újabb információk kerültek napvilágra, amelyek erősen megkérdőjelezhetővé teszik a Leaving Neverland című “doumentumfilmben” elhangzó Michael Jacksonnal szembeni gyermekmolesztálási vádakat. A filmben Wade Robson és James Safechuck adja elő pornográf részletességgel az állítólagos sztoriját a nemzetközi bulvármédia nagy örömére.

Azt, hogy ha ezek a dolgok valóban megtörténtek, akkor miért csak most, cirka 20-30 évvel később állnak ezzel elő (miközben egyébként ezekkel a vádakkal komoly pénzekre perelik Jackson cégeit), s korábban akkor miért védték meg Jacksont, miért tanúskodtak mellette eskü alatt, azzal indokolják a filmben, hogy Jackson agymosásban részesítette őket, így szerelmesek voltak belé, s ezért védték meg. Megjegyzendő, hogy mindkét férfi heteroszexuális.

Most azonban Michael unokahúga, Brandi Jackson megelégelte Robson hazudozásait és kitálalt róla. Az alábbiakat írta tegnap a Twitterén.

“Tea idő

Wade és én több, mint 7 évig voltunk együtt, de fogadok, hogy ez nincs benne ebben a “dokumentumfilmben”, mert ez lerombolná az  időrendjét. És említettem már, hogy a nagybátyám, Michael Jackson volt az, aki összehozott bennünket? Wade nem áldozat. Wade Robson hazug.”

“Remélem odajön hozzám ezekért az  igazságokért, mert boldogan a helyére fogom tenni.”

“Megtudtam, hogy Wade több olyan nővel is megcsalt, akiktől azt remélte, hogy előrelendítik a karrierjét. Talán egyiküket ismeritek is, mert az egy nagy pop botrány volt. Wade nem áldozat, hanem egy opportunista.”

“Wade: állandóan arról beszéltél nekem, hogy “releváns” akarsz lenni. Annyi hidat felégettél, hogy most már csak akkor vagy releváns, ha a családom nevét használod a főcímekben a tiéd mellett. Itt az idő, hogy leállj a hazudozással és a saját életedet éld. A hazugság sprinteket fut, de az igazság maratonokat.”

És a végén egy fotó MJ-ről a gyerek Wade Robson és Brandi Jackson társaságában.

Arról, hogy Brandi és Wade Robson “jártak” rajongói körökben régen voltak pletykák, de ez az első alkalom, hogy Brandi ezt megerősítette.

A szenny-dokumentumfilm szempontjából azért fontos ez az információ, mert Brandi és Robson kapcsolata ezek alapján 1994-2001-re tehető, miközben Robson azt állítja, hogy a molesztálása 1990-1997-ben történt. Azzal a történettel, amit a molesztálási vádjaiban előad nehezen összeegyeztethető a Brandivel való kapcsolata, ugyanis – amint már említettem – annak érdekében, hogy meg tudja válaszolni azt a kérdést, hogy korábban akkor  miért védte meg Michaelt, azt találta ki, hogy azért mert szerelmes volt belé. Na most ez eleve elég érdekes egy fiútól, aki semmiféle homoszexuális érdeklődést nem tanúsított soha (sőt, minden információ szerint elég nagy szoknyavadász volt tinédzser korától fogva), de ezzel a Brandi sztorival együtt meg még nevetségesebb a dolog. Szerelmes vagy egy pasiba, de közben az unokahúgával jársz? A pasi szerelmes beléd (ezt is állította Robson), de közben összeboronál a saját kedvenc unokahúgával?

Nem véletlen, hogy a Brandivel való 7 éves kapcsolatát mind a “dokumentumfilmben”, mind a bírósági irataiban “elfelejtette” megemlíteni.

Nem beszélve arról, hogy ez James Safechuck állításaival is ellentmondásban van, mert ő meg olyanokat állít a beadványában, hogy Michael arra tanította őt, hogy utálja a nőket, illetve  lebeszélte arról, hogy lányokkal randizzon. Na most ez akkor hogy vethető össze azzal, hogy a másik “áldozatot”, Robsont meg összehoz egy lánnyal?

Ez persze csak egy újabb adalék Robson és Safechuck hazugságainak tengerében. Rengeteg olyan elem van, amelyet figyelmesen kielemezve rájövünk, hogy a történetük egy nagy átverés.

Ehhez meg:

“Megtudtam, hogy Wade több olyan nővel is megcsalt, akiktől azt remélte, hogy előrelendítik a karrierjét. Talán egyiküket ismeritek is, mert az egy nagy pop botrány volt. Wade nem áldozat, hanem egy opportunista.”

… egy kis segítség Michael unokaöccsétől, Taj-tól:

“A legtöbben a zene- és a tánciparban tudják ezt. Ezért nem akar már senki dolgozni vele. Wade-et csakis Wade érdekli. Sírj nekem egy folyót (Cry Me a River) Wade Robson.”

… hogy ne kelljen találgatni: bizony-bizony Wade Robson volt az, akivel Britney Spears megcsalta Justin Timberlake-et. Róluk szól Timberlake “Cry Me a River” című dala.

 

Britney Spears és Wade Robson

 

Michael és Brandi Jackson

Kategória: Robson/Safechuck | Címke: , , , , , , , | 1 hozzászólás

Leaving Neverland: Robson és Safechuck most egy “dokumentumfilmmel” folytatja a pénzvadászatot

Kedves Michael Jackson Rajongók, Michael Tisztelői és Kívülálló Érdeklődők!

Bizonyára értesültetek már arról a médiából, hogy megint milyen szennyáradat vár ránk egy új “dokumentumfilm” formájában, amelynek címe “Leaving Neverland” és amelyben Wade Robson és James Safechuck azzal vádolja meg Michaelt, hogy gyermekkorukban szexuálisan molesztálta õket.

Akik figyelemmel kísérik a blogomat, azok számára az ügy nem új. Robson 2013-ban indított ún. “hitelezõi keresetet” (creditor’s claim) és polgári peres eljárást Michael hagyatékkezelõje és cégei ellen ezen vádakkal. Safechuck 2014-ben csatlakozott hozzá. Mindketten pénzt akarnak, sok pénzt. Ez a film a legújabb húzásuk az ehhez vezetõ úton.

Korábban mindketten megvédték Michaelt ezen vádaktól. Robson 2005-ben Michael tárgyalása során eskü alatt tett tanúvallomást MELLETTE és azóta is számos alkalommal (mind a halála elõtt, mind utána) megvédte.

2011-ben azonban összeomlott a táncos-koreográfus-rendezõi karrierje, mivel nem bírta a munkájával járó stresszt. Ráadásul nem kapta meg a Cirque du Soleil Michael Jackson-tematikájú Las Vegas-i showjának rendezõi/koreográfusi állását, amire jelentkezett, de Michael hagyatékkezelõje inkább Jamie Kinget választotta helyette.

Erre kitalálta, hogy Michael szexuálisan molesztálta gyerekként és beperelte a hagyatékkezelõt és Michael cégeit. Safechuck ezt meglátta a TV-ben és õ is felugrott a vonatra hasonló vádakkal. Mindkettejüket ugyanaz az ügyvédi iroda képviseli.

Sajnos várhatóan a film nagy károkat fog okozni Michael örökségében. A két férfi sokkoló módon, gusztustalan részletekkel színezve ecseteli az állítólagos molesztálást, aminek a pszcihológiai hatását nem szabad lebecsülni. A nézõ rögtön megutálja tõle a megvádoltat és szimpatizálni kezd a vádlóval. Éppen ez a trükk! Mert egyébként semmi bizonyíték nincs a filmben.

A két férfi és családjaik ártatlan faxokat, leveleket, ajándékokat próbálnak valami mássá kitekerni (Michael rajongói nagyon jól tudják, hogy Michael midnenkinek ilyeneket írogatott).

Egy gusztustalan, egyoldalú lejárató kampány az egész. Ahogy régebben a blogomon is írtam a bíróság elsõ fokon elutasította a két férfi keresetét, de fellebbeztek és továbbra is reménykednek a fellebbezés sikerében. Ezzel a filmmel talán a bíróságra is szeretnének pszichológiai nyomást gyakorolni, illetve abban reménykednek, hogy a pénz csábítása más vádlókat is elõhoz és akkor térdre kényszeríthetik a hagyatékkezelõt, hogy fizessen nekik perenkívüli megállapodás formájában.

Az amerikai és brit média az eddigiek alapján roppant egyoldalúan kezeli az ügyet (nem mintha ez meglepetés lenne – sosem voltak fairek MJ-vel). A #metoo érában alig valaki teszi fel a kérdést, hogy egyáltalán igazak-e a vádak. Amit egy vádló mond az szent ebben a korban – megkérdõjelezni nem szabad, bizonyíték nem szükséges.

Azok a tények, amik a bírósági eljárás során kiderültek errõl a két férfirõl és az állításaikról sem igazán érdeklik õket. Tudok róla, hogy bírósági dokumentumokon alapuló, cáfoló cikkeket visszapattintott a média, csak egyféle nézõpontból hajlandók tudósítani az ügyrõl, amiben az a kiinduló pont, hogy a vádak igazak és kész. Akik végigcsinálták Michael Jackson-rajongóként 2005-öt azokn számára ez nem újdonság.

Eddig a Sundance filmfesztiválon mutatták be a filmet (innen tudjuk mi a tartalma), ám márciusban a tévébe kerül – a brit Channel 4 és az amerikai HBO március elején tûzi mûsorára. S már számos más külföldi televíziónak is eladták, így terjedni fog, mint a futótûz. A szenny általában úgy terjed.

A tények, a bizonyítékok a mi oldalunkon állnak, csakhogy ezek a tények és bizonyítékok nem jelennek meg a filmben. A rendezõ, Dan Reed interjúi alapján meg sem próbált kiegyensúlyozott filmet készíteni. A 2005-ös tárgyalásról megkereste a vádat képviselõ ügyészeket, de senkit nem keresett meg a védelem részérõl. Ez mindent elmond a hozzáállásáról. Olyan emberekre hivatkozik interjúkban “áldozatként”, mint Macaulay Culkin vagy Brett Barnes, akik tagadják, hogy áldozatok lennének – a mai napig védik Michaelt. Hazugságokkal próbálja eladni a filmjét, például azzal támasztva alá Robson és Safechuck “szavahihetõségét”, hogy állítása szerint a filmje elõtt korábban sosem találkoztak és lám, mégis milyen hasonló sztorikat meséltek el. A valóság ezzel szemben az, hogy Robson saját 2016-os vallomásából is kiderül, hogy 2014-ben az ügyvdédjeikkel együtt találkoztak megtárgyalni ezt az ügyet.

Meg hát egyébként is: ugyanaz az ügyvédi iroda képviseli mindkettejüket! Ez azonban nem derül ki Reed filmjébõl.

Minden olyan részletet kihagy a film, ami alkalmas arra, hogy a nézõnek meginogjon a bizalma a két férfi hitelességében. Nem meséli el azt sem, hogy Robson pár hónappal a fordulata elõtt még Michael hagyatékkezelõjénél esedezett a Cirque du Soleil-es munkáért. Elhallgat egy csomó más dolgot is. Ez pedig így nagyon alkalmas arra, hogy megtévessze a gyanútlan nézõt, akinek ez a film lesz az egyetlen, roppant egyoldalú információforrása az ügyről.

Ráadásul beindult a bulvármédia is, előhúznak régen megcáfolt ex-alkalmazottakat (tegnap éppen Adrian McManust, akiről itt mindent megtudhattok) a szaftos sztorik érdekénben.

Úgyhogy készülnünk kell! Tényekkel, adatokkal, amelyekkel el tudjuk magyarázni ismerõseinkenk, rokonainknak, barátainknak, akár a magyar médiának, hogy hogy is van ez az ügy valójában. Hogy az amit a filmben látnak egyoldalú propaganda.

Angol nyelven vannak már összefoglalók, pl. ez a cikk: https://themichaeljacksonallegations.com/2018/09/23/the-wade-robson-allegations/

Hosszabban (forrásmegjelölésekkel): https://themichaeljacksonallegations.com/the-wade-robson-allegations/

Vagy ez a videó:

Remélem idõm engedni fogja a fordítást, de addig is ezen a blogon vissza lehet olvasgatni errõl az ügyrõl információkat magyarul.

Kategória: Robson/Safechuck | Címke: , , , , , , , , , , , | 13 hozzászólás

A 2005-ös per letölthető PDF-ben

Ha zavaros számodra Michael Jackson 2005-ös pere, vagy keveset tudsz róla és szeretnél többet megtudni, akkor ajánlom ezt a PDF-dokumentumot letöltésre, elolvasásra:

Michael Jackson 2005-ös peréről (letölthető PDF fájl)

Gyakorlatilag a https://themichaeljacksonallegations.com/ weboldal vonatkozó részének magyar fordítása, kisebb kiegészítésekkel.

Később elkészítem az 1993-as ügyre vonatkozó rész fordítását is.

Kategória: A 2005-ös per | Címke: , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Első fokon elutasította a bíróság Wade Robson keresetét!

Négy és fél év után végre ezt is megértük! A bíróság elutasította Wade Robson keresetét Michael Jackson cégei, az MJJ Productions és az MJJ Ventures ellen. Ezzel első fokon az ügy minden aspektusa lezárult – és totális győzelemmel Jackson oldala számára.

Miután ezen a blogon korábban részletesen figyelemmel kísértük az ügyet, most részletekbe már nem bocsátkoznék – akit bővebben érdekel az elolvashatja a régebbi bejegyzéseket. A lényeg az, hogy a bíróság kimondta, hogy mint 100%-os tulajdonos Michael Jackson kontrollálta a cégeit, nem pedig fordítva, így a cégek nem is tehetők felelőssé semmiért, amit Michael Jackson Robson állítása szerint elkövetett. Ráadásul Robson és családja nem is a cégek által került kapcsolatba Michael Jacksonnal – Robsonék kapcsolatának a sztárral csak esetleges köze volt a cégekhez.

Ez ugyan “csak” jogtechnikai győzelemnek tűnik, de tudni kell, hogy az ügy ezen szakaszában másmilyen győzelem nem is lehet. Ebben a szakaszban a bíróság nem foglal állást az ügyben, hogy Robson vádjai igazak-e vagy sem, csupán arról, hogy jogtechnikailag egyáltalán perelhetők-e az alperesek. Mindazonáltal, aki figyelemmel kísérte az ügyet az tudhatja, hogy Robson számos alkalommal bizonyíthatóan hazudott az ügy során, ez pedig rávilágít arra, hogy kb. milyen szavahihetőségű emberről beszélünk és arra is, hogy az egész ügy nem szól másról mint hogy Robson így szeretné biztosítani az anyagi feltételeit annak, hogy már a 30-as éveiben visszavonulhasson és ne kelljen többé dolgoznia. (És az ügy hagyatéki bírósági szakaszában a bíróság ki is mondta, hogy Robson bizonyos állításai egyszerűen nem igazak.)

Mint mondtam, most nem ismétlem el az ügy részleteit, aki még nem ismeri őket és bővebben érdekli, azoknak a figyelmébe ezen bejegyzéseimet ajánlom – ezekből szépen kirajzolódik az, hogy mire is ment ki ez a játék:

A Wade Robson / James Safechuck-ügy

Fontos csatát nyert Michael Jackson hagyatékkezelője a Wade Robson-ügyben

Legutóbbi fejlemények Robson-/Safechuck-ügyben

Wade Robson most éppen pedofilhálózat működtetésével vádolja Michael Jacksont

Wade Robsont utasította a bíróság, hogy adja át az eddig eldugott e-maileket és könyvét

Joy Robson vallomása leleplezi fia hazugságait

Várható persze fellebbezés Robsonék részéről, de annak kimenetelére valószínűleg további 1-2 évet kell várni. Az első fok azonban ezennel minden fronton lezárult.

Kategória: Robson/Safechuck | Címke: , , , , | 1 hozzászólás

Joy Robson vallomása leleplezi fia hazugságait

Wade Robson ügye az ún. „summary judgement” szakaszában van, aminek során Michael Jackson védelmének lehetősége van olyan bizonyítékokat benyújtani, amelyek alátámasztják, hogy az ügyet eleve nem tudja Robson megnyerni, így nincs létjogosultsága egy tárgyalásnak. Ehhez azt kell bizonyítaniuk, hogy Michael Jackson kontrollálta a cégeit, nem pedig fordítva, így a cégek nem is tehetők felelőssé semmiért, amit Michael Jackson Robson állítása szerint elkövetett. (Ne feledjük az ügyben MJ cégei az alperesek, nem MJ.)

Nos, miután a bíró a Safechuck-ügyben már kimondta, hogy MJ a cégei 100%-os tulajdonosa volt, így senkinek a cégeknél nem volt joga kontrollálni őt, így ugyanez az ítélet várható Robson ügyében is.

Mindazonáltal az MJ cégeit képviselő ügyvédek számos érdekes bizonyítékot csatoltak a „summary judgement” beadványukhoz, amiket olyan szempontból is érdemes szemügyre venni, hogy azok jól bemutatják, hogy Wade Robson egy gátlástalan hazudozó.

Különösen fontos ebben Wade anyjának, Joy Robsonnak a tanúvallomása, amelyet 2016. szeptember 30-án tett. Lentebb azt mutatom be, hogy hogyan viszonyul Joy tanúvallomása a fia állításaihoz.

A következő meghallgatásra az ügyben egyébként 2017. szeptember 14-én kerül sor.

Joy Robson kihallgatása

Valószínűleg nem szándékosan, de Joy Robson vallomása aláássa Wade ügyét és szavahihetőségét. Szögezzük le rögtön az elején: Nem arról van szó, hogy Joy szándékosan Wade ellen vallott. Joy nagyon is fia oldalán áll. Azt mondja, hogy hisz neki a jelenlegi vádjaival kapcsolatban, s egy anyától nem is túl meglepő, hogy a fiát szeretné támogatni minden helyzetben. Időnként kifejezetten látszik a vallomásában az igyekezet, hogy szeretne olyan dolgokat mondani, amivel támogatja Wade-et – újraértékel pár eseményt utólag és megjegyzéseket fűz hozzájuk például arról, hogy Wade mit mond most. Ugyanakkor Joy lényegi tekintetben nem változtatta meg 2005-ös vallomását, az pedig nagyon ellentmond Wade mostani állításainak (legalábbis ezekben a részekben, amik most rendelkezésünkre állnak).

Figyelembe véve a tényt, hogy a Joy a kihallgatása során azt mondta, hogy nem szokott Wade-del beszélgetni a peréről, mert nem tekintem ezt az én ügyemnek, felvetődik a kérdés, hogy vajon tudatában van-e egyáltalán mindannak, amiket a fia állít a keresetében? Talán szeretne is boldog tudatlanságban maradni efelől, másként szembe kellene néznie azzal, hogy a fia egy gátlástalan hazudozó, amit alább be is mutatok.

Lássuk tehát, hogy miket állít Wade a keresetében és az hogyan viszonyul Joy tanúvallomásához.

  • Az 1987-es táncverseny, amelyet Wade ötévesen megnyert és amelynek az eredményeként először találkozott Michael Jacksonnal

Wade Robson először 5 éves korában találkozott Michael Jacksonnal Ausztráliában, amikor is a sztár turnén volt ott. Wade-et az anyja benevezte egy Michael Jackson-táncversenyre, amelyet a kisfiú a kategóriájában megnyert. A fődíj az volt, hogy nyertesek találkozhattak Jacksonnal.

Wade Robson állítása: „A Felperes állítja, hogy ezeket a találkozókat szándékosan szervezte az MJJ Productions és az MJJ Ventures, mintegy szexuális beetetés mechanizmusként, hogy kiskorú áldozatokat kerítsenek Michael Jackson részére jótékonysági eseménynek álcázva mindezt.”

Joy Robson vallomása: A két alperesnek, az MJJ Productionsnak és az MJJ Ventures-nek nem volt köze a táncversenyhez, azt valójában a Target áruház, a Pepsi és a CBS szervezte. Joy azt is elmondta, hogy miután Wade megnyerte a versenyt másokkal együtt találkoztak a sztárral. Ez egy felszínes sztár-rajongó találkozó volt. A jutalom részeként másnap este Wade egy koncerten is felléphetett Jacksonnal. Itt véget is ért volna a történet, ha éppenséggel Robsonék nem döntenek másként. Ugyanis ezután Joy és Wade ismét felkeresték a sztár szállodáját és megkérték az embereit, hogy juttassanak el MJ-nek egy köszönő üzenetet. MJ felhívta őket magához és másfél órát beszélgetett velük. Ezután Robsonék távoztak és a következő három évben még csak nem is beszéltek MJ-vel ismét. Amikor 1990-ben újra találkoztak, akkor megint csak Robsonék voltak a kezdeményezők.

Az a helyzet, hogy Wade mindezzel tökéletesen tisztában van és volt, ennek ellenére szándékosan hazudik a keresetében arról, hogy MJ cégei valamiféle maffiaként szándékosan azért szervezték a táncversenyt, hogy “áldozatokat” találjanak MJ-nek. Amint ma már tudjuk mielőtt beadta a keresetét Wade részletes e-mail eszmecserét folytatott az anyjával azokról az eseményekről és körülményekről, amelyek a releváns időszakot illetik. Ráadásul MJ 2005-ös bírósági tárgyalása során maga Wade említette meg, hogy a Target szervezte a táncversenyt. Persze, hogy tisztában volt ő ezzel! És persze annak körülményeivel is, hogy ő és az anyja hogyan találkoztak MJ-vel és hogy ők voltak azok, akik ezután is keresték a kapcsolatot a sztárral, nem pedig fordítva.

Tehát csak arra tudok gondolni, hogy szándékosan hazudik a keresetében, hogy MJ cégeit inkriminálja és ezáltal pénzhez juthasson.

  • Újra találkozás 1990 januárjában

Wade Robson állítása: „A Felperest arról informálták, úgy hiszi és ezáltal állítja, hogy Ms. (Norma) Staikos az MJJ Productions és az MJJ Ventures nevében mint „madam” vagy áldozatok „kerítője” járt el Michael Jackson részére. Noha újabb jótékonysági találkozónak álcázták a Felperes, a szülei és Michael Jackson között, ezt az eseményt szándékosan szervezte Ms. Staikos, az MJJ Productions és az MJJ Ventures, mint annak újabb eszközét, hogy Michael Jackson részére újabb áldozatot kerítsenek és mint ilyet előkészítsék őt és a szüleit.”

Joy Robson vallomása: A valóság ezzel szemben az – és ezt Joy Robson is alátámasztotta a vallomásával -, hogy az újabb találkozót megint csak Joy Robson kezdeményezte. A cégek, ill. az MJJ Productionsnál dolgozó titkárnő, Norma Staikos csak úgy kerültek a képbe, hogy Joy Robsonnak rajtuk keresztül sikerült felvennie a kapcsolatot a sztárral (az MJJ Ventures egyébként ekkor még nem is létezett, csak 1991 elején jött létre). Joy akart MJ-vel találkozni, nem fordítva. Ő volt az, aki „szándékosan szervezte” az eseményt, nem MJ cégei vagy Norma Staikos.

Joy saját vallomása szerint 1987 és 1990 között több levelet és videót is küldött MJ-nek Wade-ről, ám a sztár nem válaszolt egyikre sem. 1990 januárjában Robsonék az Egyesült Államokba utaztak mivel Wade tánciskolájának volt egy fellépése Disneylandben. Joy már odahaza Ausztráliában próbált kontaktot keresni MJ-hez. Több ausztrál TV állomást felhívott, akiktől sikerült megszereznie a TriStar Pictures telefonszámát, akiken keresztül végül valahogy sikerült megszereznie az MJJ Productions számát is. Amikor az USA-ban voltak, Joy felhívta a számot, ahol Staikos fogadta a hívását, majd Joy kérésére továbbította őket MJ felé, aki éppen egy lemezstúdióban dolgozott. MJ ezután meghívta az egész családot Neverland Ranchre. Hogyan teszi mindez Norma Staikost „madammá” és „kerítővé”? Ezen a ponton ugyanis Wade már nemcsak MJ-t rágalmazza ezekkel a nonszensz történetekkel, hanem másokat is – pl. Staikost.

Természetesen Wade teljes mértékben tisztában van az igaz történettel, hiszen az 1993 és 2005-ben egyaránt számos rendőrségi vallomásban elhangzott, ráadásul Wade az anyjával is részletes e-mail levelezést folyatott ezekről a részletekről mielőtt beadta volna a keresetét.

Tehát az, hogy a keresetében mégis egy hazugság jelenik meg nem lehet más, mint szándékos annak érdekében, hogy inkriminálja MJ cégeit és így jusson pénzhez.

  • MJ cégei szponzorálják Robsonék emigrációját az USA-ba

Wade Robson állítása: „Michael Jackson annak érdekében, hogy megszervezze Felperes és az anyja emigrációját az USA-ba az MJJ Productionsszal és az MJJ Ventursszel alkalmazásba vetette Felperest, az anyját és a nővérét, hogy állandó jelleggel Kaliforniába költözhessenek. Felperes azt állítja, hogy ezt Michael Jackson, az MJJ Productions és az MJJ Ventures azzal a kifejezett szándékkal tette, hogy biztosítsa, hogy Michael Jackson szexuálisan molesztálhassa Felperest.”

Joy Robson vallomása: Joy Robson elmondása szerint az emigrálás valójában a férje, Dennis ötlete volt még 1990 januárjában, amikor először utaztak az USA-ba. Robsonék 1990 januári látogatását követően 1990 májusában ismét az USA-ba utaztak, ezúttal már azért, hogy Wade szerepeljen egy L.A. Gear reklámban MJ-vel – ezt az utat megint csak nem MJ cégei finanszírozták, hanem az L.A. Gear. Wade kétségtelenül tehetséges táncos volt és MJ lelkes volt fiatal követője tehetségét látva, így megígérte, hogy segít neki a karrierépítésben az USA-ban. Ekkor még komolyabban kezdtek Robsonék az emigrációval foglalkozni. Joy 1990 novemberében konzultált egy ügyvéddel az ügyben. Nem emlékezett rá, hogy pontosan mikor hozta meg a végső döntést, de azt mondta: „talán az 1991 februári látogatásunk után”. Joy világosan leszögezte, hogy azért akartak az USA-ba költözni, hogy Wade-nek karriert építsenek a szórakoztatóiparban. Ez a saját ambíciójuk volt.

MJ cégeinek annyi volt a szerepe a költözésükben, hogy 1991 szeptemberében, amikor Joy, Wade valamint Wade nővére, Chantal végleg elhagyták Ausztráliát, akkor Joy megkérte MJ-t, hogy a cégei szponzorálják őket. Ahhoz, hogy az USA-ban letelepedési engedélyt kapjanak fel kellett mutatni egy támogató munkaadót. Tehát még egyszer: Joy kérte meg erre MJ-t! Ráadásul Joy még a 2005-ös vallomásában azt is elmondta, hogy valójában már hat hónapja az USA-ban tartózkodtak, amikor MJ felajánlotta a szponzorálást. Tehát nem arról van szó, amit most Wade próbál eladni, hogy MJ és a cégei csalták őket az USA-ba – nagyon is ők akartak menni. 2005-ben Joy ráadásul azt is elmondta, hogy miután az USA-ba költöztek alig találkoztak MJ-vel, mert a sztár annyira elfoglalt volt. Elmondása során 1991. szeptemberi költözésüket követően 14 év alatt mindössze négy olyan alkalom volt, hogy MJ is ott volt Neverlanden, amikor ők látogatást tettek oda. Szóval elég gyenge lábakon áll a vád, hogy MJ csábította őket az USA-ba és azért alkalmazta őket, hogy szexuálisan molesztálhassa Wade-et. Ahhoz, hogy 14 év alatt négyszer találkozzanak igazán nem lett volna szükség sem a foglalkoztatásukra, sem az emigrációjukra.

Az emigrációt valójában Joy akarta azért, hogy Wade a nemzetközi szórakoztatóipar központjának közelében lehessen és karriert csinálhasson. Ő kérte meg MJ-t, hogy segítsen nekik és szponzorálja és alkalmazza őket, aki ezután utasította a cégeit erre.

Nem valószínű, hogy Wade erről ne tudna, hiszen intenzív e-mailezésben volt az anyjával mielőtt beadta a keresetét. Tehát ismét azt kell feltételeznem, hogy szándékosan hazudik és csúsztat a keresetében, hogy így jusson pénzhez.

  • Robsonék folytatólagos tartózkodása az USA-ban

Wade Robson állítása: „Miután Felperes anyja felhagyott a munkájával a fodrászati és kozmetikai cégnél, az MJJ Productions és/vagy az MJJ Ventures továbbra is fizette Felperes anyjának bérét. Felperes felfogása szerint erre azért volt szükség, hogy lehetővé tegye az emigrációjukat és folytatólagos tartózkodásukat az USA-ban. Felperes állítja, hogy ezt azzal a kifejezett szándékkal tették (MJ cégei), hogy lehetővé tegyék, hogy Michael Jackson szexuálisan molesztálja Felperest.”

Joy Robson vallomása: Miután az USA-ba vándoroltak Joy valós munkahelye egy Pigments Cosmetics nevű fodrászati és kozmetikai cég volt, a fizetését azonban az MJJ Productions-ön keresztül kapta különféle vízum követelmények miatt. Joy már 2005-ben is elmondta, hogy az MJJ Productions egy ideig azt követően is fizette a bérét, hogy ő már kilépett a Pigments Cosmetics-től. Ő ezt azonban sokáig észre sem vette, csak később és akkor szólt az MJJP-nek, hogy ne fizessék tovább. Azonban nem ez volt az oka Robsonék folytatólagos amerikai tartózkodásának. Robsonék úgy jöttek el Ausztráliából 1991-ben, hogy az USA-ban akarnak letelepedni véglegesen, hogy Wade karrierjét egyengessék. A folytatólagos amerikai tartózkodásuknak tehát semmi köze nem volt Joy béréhez.

Ráadásul Joy arról is vallomást tett, hogy egyedül az ő kezében volt, hogy Wade karrierjét egyengesse és megvessék a lábukat az USA-ban. MJ túl elfoglalt volt ehhez és MJ cégei sem vettek részt ebben tevékenyen. Az MJ cégeit képviselő ügyvéd Joy kihallgatása során egy Joy-jal készült 2011-es rádió interjúból idézve kérdezte:

„Ön ott azt mondta: ’Nagyon korán rájöttem, hogy ha be akarunk itt futni, akkor az egyedül az én kezemben lesz, nem számíthattam arra, hogy…’ és azt mondta: ’Michael egyfajta buborékban élt és más valóságban, mint mi. És így nekem kellett ügynököket találnom.’ Emlékszik erre?

Joy Robson: Igen… A vicces az, hogy Wade… Michael talált egy ügynököt Wade-nek, de CAA (Creative Artists Agency – egy olyan ügynökség, amely „A-listás” sztárokkal foglalkozik – a ford.) ügynök volt és Wade 7 éves volt és nem volt ismert ebben az országban. A CAA nem lett volna… és ezért mondtam, hogy Michael buborékban élt. Fogalma sem volt semmiről sem a saját körein kívül. Így… Wade nem CAA kategória volt. Nem lett volna előnyös a számára a CAA.

Ügyvéd: Rendben.

Joy Robson: Michael próbált segíteni, de nem értette, hogy mit kell tenni.

Ügyvéd: És amikor azt kérdezték Öntől, hogy Önnek kellett-e menedzselnie Wade karrierjét Ön azt válaszolta: ’Én csináltam. Mindent én csináltam.’ Igaz?

Joy Robson: Azt csináltam, amit kellett – hogy elindítsam a dolgokat.

(Egyébként Michael ezen jellemzése, hogy „buborékban élt” szintén ellentmond Wade azon jellemzésének miszerint Michael valamiféle dörzsölt maffia főnökként irányította a cégeit, amelyek „a világ valaha ismert legfinomultabb gyermekmolesztáló kerítő és végrehajtó szervezetei voltak”.)

Wade összesen három MJ videóban szerepelt (Black or White, Jam, Heal The World) és a Jam-be úgy kellett az anyjának bekönyörögnie. A Jam-ért és a Heal the World-ért 200 dollárt kapott egyenként, a Black or White-ért 500 dollárt. Ez megint csak nyilvánvalóan nem az az összeg, ami elősegítette a család folytatólagos USA-ban maradását. „Senki nem fizeti ki a számláit abból, hogy videóklipekben szerepel.” – mondta Joy a vallomásában. Azt mondta a saját tartalékaikból éltek, amíg nem sikerült egy filmszerepet találnia Wade számára.

  • A Charli Michaels-sztori

A keresetében Wade egy olyan történetet is előad, amely Charli Michaels egy 1994-es vallomásán alapszik. Charli Michaels egy női testőr volt, aki 1990-92-ben Neverlanden dolgozott. Egyike azoknak a kirúgott alkalmazottaknak, akik 1993-ban lehetőséget láttak a Chandler-vádakban arra, hogy pénzt csináljanak abból, hogy sztorikat adnak el a bulvármédiának. A bulvármédiának eladott sztorijai miatt aztán 1994-ben a rendőrség is kihallgatta, Wade pedig ezt a sztorit használja fel a keresetében a vádjai támogatására.

A sztori úgy szól, hogy 1990-ben anyák napján Charli Michaels egy síró, zaklatott Joy Robsonnal találkozott Neverlanden. Állítása szerint Joy azt mondta neki, hogy az a baja, hogy Michael asszisztense Norma Staikos megtiltotta neki, hogy találkozzon a fiával, amíg a fia a próbateremben táncot gyakorol MJ-vel. Azt is állította Charli Michaels, hogy Joy arról panaszkodott neki, hogy ha Wade MJ szobájában aludt, akkor Staikos megtiltotta Joy-nak, hogy ő is a fő házban aludjon.

A probléma az, hogy ez a történet nem igaz és Wade ezt nagyon jól tudja, ugyanis az anyja egy 2016. február 15-i e-mailben elmondta ezt neki. Joy elmondása szerint a történet addig igaz, hogy sírt és találkozott Charli Michaelsszel. A többit azonban Charli Michaels költötte hozzá. A sírás oka az volt, hogy az anyák napját a fia inkább MJ-vel töltötte mint vele. Joy egyszerűen nem találta őket. Arról szó sincs, hogy bárki is szándékosan eltiltotta volna a fiától, megtiltotta volna, hogy találkozzon vele. És az sem igaz, hogy Joy-nak bárki is megtiltotta volna, hogy a fő házban aludjon, ha a fia MJ szobájában aludt. Valójában 2005-ös vallomásában Joy elmondta, hogy rendszerint a fő házban aludt, a „rózsa hálószobában” és bármikor, a nap vagy az éjszaka bármely szakaszában szabad bejárása volt MJ szobájába. Azt is elmondta sosem érezte úgy, hogy bárki is szándékosan távol tartotta volna őt MJ szobájától.

Világos, hogy Wade miért tette bele a keresetébe Charli Michaels sztoriját, még akkor is, ha az anyja elmondta neki, hogy nem igaz: mert ebben a sztoriban szerepel Norma Staikos (ellentétben az anyja sztorijával), s Wade Staikoson keresztül próbálja inkriminálni MJ cégeit (lévén Staikos a cégek alkalmazottja).

Wade tehát úgy tette ezt a sztorit a keresetébe, hogy tisztában volt azzal, hogy hazugság. Ez ismételten egy olyan személyt mutat nekünk akik lelkiismeretlenül hazudik bírósági dokumentumokban, csak hogy megkapja a pénzt, amire ácsingózik.

  • Egyebek

A vallomásában Joy azt is elmondta, hogy mielőtt a fia 2012-ben megváltoztatta a sztoriját sosem hitte el, hogy MJ gyerekeket molesztálna. Valójában Joy szerint Wade mindig is nagyon meggyőző volt, amikor azt mondta, hogy MJ nem molesztálta. Most is úgy gondolja, hogy nagyon meggyőző volt, csak most hozzáteszi azt, amit Wade állít most, hogy azért volt ilyen meggyőző, mert MJ állítólag telefonon „kiképezte” erre. Részlet a vallomásából:

Ügyvéd: Mindig nagyon következetes volt a sztorijában, hogy soha semmi nem történt?

Joy Robson: Az volt.

Ügyvéd: És hihető volt?

Joy Robson: Az volt… Oscart kellett volna nyernie. Nagyon meggyőző volt.

Ugyanilyen meggyőzőnek találta MJ-t is, amikor az ártatlanságát hangsúlyozta a vádakkal kapcsolatban. MJ elmondta neki, hogy Chandlerék csak pénzt akarnak és zsarolni próbálják őt (ami teljes mértékben igaz volt, egyébként). Joy azt is mondta, hogy a saját személyes benyomása is az volt Jordan anyjáról, June Chandlerről, hogy pénzéhes.

Egy 2012. november 17-én kelt e-mailben Joy azt írja fiának, hogy MJ mindig nagyon ártatlannak tűnt a számára és soha nem gondolta, hogy bármi igazság lehet a vádakban. Ebben csak megerősítette az is, hogy Chandlerék a pénzre hajtottak.

Befejező gondolatok

Érthető, ha egy anya mindig ki akar állni a fia mellett és szívesebben hiszi, hogy a fia jó ember, mint azt, hogy egy gátlástalan hazudozó, aki így hátba döf egy halott barátot pénzért. Ezzel együtt fel kell tenni a kérdést:

  • Vajon Joy Robson TÉNYLEG elhiszi-e, amit a fia állít, hogy MJ cégei a „a világ valaha ismert legfinomultabb gyermekmolesztáló kerítő és végrehajtó szervezetei”, hogy a titkárnő Norma Staikos „madam” és „kerítő” volt, aki áldozatokat toborzott MJ számára, hogy ezek a cégek felelősek Wade állítólagos molesztálásáért? TÉNYLEG hiszi-e mindezt Joy, amikor a saját tapasztalatainak teljesen ellentmondanak ezek a vádak?
  • Vajon Joy Robson TÉNYLEG elhiszi-e, hogy az a Michael Jackson, akit ő úgy jellemez, hogy „buborékban élt” közben „a világ valaha ismert legfinomultabb gyermekmolesztáló kerítő és végrehajtó szervezeteit” irányította, valamiféle gyerekmolesztáló maffiát? Mert Wade ezt állítja a keresetében.
  • Vajon Joy Robson tudatában van-e annak, hogy Wade Charlie Michaels sztoriját használja a keresetében, amiről tudván tudja, hogy hazugság, hiszen Joy elmondta neki egy e-mailben?
  • Vajon Joy Robson tudatában van-e annak, hogy a hagyatéki bírósági ügy során Wade azt hazudta, hogy 2013 márciusa előtt nem tudott arról, hogy MJ-nek hagyatékkezelője van, miközben bizonyított tény, hogy 2011-ben arról tárgyalt MJ hagyatékkezelőjével, hogy mennyire meg akarja rendezni a Cirque du Soleil MJ-témájú showját? Miután erre nem került sor, azután „jött rá” hirtelen Wade, hogy MJ gyerekként “molesztálta” – legalábbis állítása szerint.
  • Esetleg elképzelhetőnek tartja-e Joy Robson, hogy a fia nem egész életében, gyerekként, felnőttként, egészen 2012-ig (amikor megváltoztatta a sztoriját) volt Oscar-díjas színész, hanem most hazudik? Most, amikor pénzt akar kicsikarni MJ hagyatékkezelőitől ezekkel a vádakkal?
  • És ha Wade hazudik a fent említett dolgokkal kapcsolatban (márpedig azt teszi), akkor nem lehet, hogy az is hazugság, hogy MJ szexuálisan molesztálta? Hiszen e nélkül az állítás nélkül perelni sem tudna. Ez az ember bizonyítottan hajlandó hazudni annak érdekében, hogy bizonyos jogi akadályokon keresztül jusson. Mégis hogyan küzd valaki az állítólagos „igazságért” (ahogy Wade állítja), miközben hazudik? Az egyetlen dolog, amiért Wade it küzd az a pénz. Elég nyilvánvalóan.

A többi csatolt bizonyíték

Az MJ cégeit képviselő ügyvédek beadványához egyéb bizonyítékok is csatolásra kerültek, így például MJ cégeinek egykori alkalmazottainak vallomásai: Jolie Levine – személyi asszisztensé, Gary Hearne sofőré és Gayle Goforth bejárónőé. Mind elmondták, hogy MJ kontrollálta a cégét és az alkalmazottait, nem pedig fordítva. Azt is elmondták, hogy sosem láttak semmi gyanúsat, sosem látták MJ-t illetlenül vagy gyanúsan megérinteni egy gyereket, sosem láttak olyat, hogy gyerekeket molesztált volna. Levine leszögezte: „Sosem hittem, hogy Michael pedofil és most sem hiszem azt, hogy pedofil lett volna.”

Az ügyvédek csatoltak egy olyan idézetet is, amelyet Wade MJ halála után írt 2009-ben: „Michael Jackson megváltoztatta a világot és személyesen az én életemet is, örökre Ő az oka annak, hogy táncolok, hogy zenélek, és az egyik fő oka annak, hogy hiszek az emberiség tiszta jóságában. 20 évig volt közeli barátom. A zenéje, a mozgása, a személyes inspiráló szavai és bátorítása, valamint a feltétel nélküli szeretete mindig velem marad. Mérhetetlenül hiányozni fog, de tudom, hogy már békében van és feldobja a Mennyországot a melódiájával és a moonwalkjával. Szeretlek, Michael.”

Kategória: Robson/Safechuck | Címke: , , , , | 3 hozzászólás

A bíróság kidobta a Safechuck-ügyet, “Jane Doe” magától vonult vissza

Régen jelentkeztem, de most jó hírekkel tudok.

A bíróság végre pontot tett a James Safechuck-ügy végére azzal, hogy 2017. június 28-án helyt adott védelem pergátló kifogásának (demurrer). Ez azt jelenti, hogy az ügy nem jut el a bírósági szakaszba, itt lezárult (kivéve persze Safechuck fellebbezési lehetőségét, amiről még nem tudjuk, hogy élni kíván-e vele).

Korábban részletesen leírtam a Safechuck-ügy lényegét (Wade Robson ügyével együtt) ezért most már ezzel nem töltenék időt.

Ahhoz a 2014-es cikkhez képest azóta történt a Safechuck-ügyben:

2015. októberében a bíróság elutasította Safechuck hitelezői követelését (creditor’s claim) Jackson hagyatékkezelőjével szemben.

Safechuck egy másik módon, Michael Jackson két cégének (MJJ Productions és MJJ Ventures) perelésével is igyekezett pénzhez jutni egy polgári peres kereset formájában. Ez a mostani döntés erre a részre vonatkozik, így ezzel mindkét fronton lezárult az ügy.

A bíró kimondta, hogy Michael az MJJ Productions és az MJJ Ventures 100%-os tulajdonosa volt, így senkinek a cégeknél nem volt joga kontrollálni őt. Emiatt a cégek nem is tehetők felelőssé semmiért, amit Michael Jackson Safechuck állítása szerint elkövetett.

Csak hogy érthető legyen: a “demurrer” szakaszban a bíró nem arról hoz ítéletet, hogy igazak-e Safechuck állításai. Ebben a szakaszban a bíró köteles úgy kezelni azokat, mintha igazak lennének (akkor is, ha bődületes baromságok). Az alperesnek sincs módja ebben a szakaszban bizonyítékot benyújtani a felperes vádjainak cáfolatára. Mindenkinek úgy kell tennie, mintha igazak lennének a vádak és ennek alapján vizsgálni azt, hogy ha és amennyiben a vádak igazak lennének, akkor lenne-e jogi akadálya annak, hogy az ügy továbbmenjen. Az ítélet szerint van ilyen akadály: nevezetesen az, hogy az alperes cégek semmiképpen nem tehetők felelőssé azért, amit a 100%-os tulajdonosuk a felperes állítása szerint elkövetett. A tulajdonos kontrollálja a cégeit, nem fordítva. Ilyen alapon tehát nem számítana, hogy mi történne az ügy további szakaszában, az szükségszerűen elbukna, így nincs értelme továbbengedni. A részletes ítélet megtekinthető itt.

Mindez egyébként előrevetíti, hogy Wade Robson ügyében is hasonló ítélet várható.

“Jane Doe”-ügyben is van fejlemény. (Ennek az ügynek a részleteiről itt írtam.) Ő már korábban, 2017. május 16-án, magától visszalépett az ügytől.

Így most már csak Robson-ügye van. Erről is vannak új fejlemények, amikről a jövő héten írok majd egy részletesebb bejegyzést.

Kategória: Robson/Safechuck | Címke: , , , , | 1 hozzászólás

Wade Robsont utasította a bíróság, hogy adja át az eddig eldugott e-maileket és könyvét

Helyzetjelentés Wade Robson ügyéről.

A legutóbbi előzmény ez volt. Innen folytatom, az ott és a korábban leírtakat nem ismétlem meg, azokat el lehet olvasni a régebbi bejegyzésekben.

Jelenleg még mindig zajlik az ún. “discovery”, azaz ebben az időszakban mindkét oldal bizonyítékokat gyűjthet, embereket hallgathat ki az álláspontja alátámasztására az ún. “summary judgement” előtt, amelyen eldől, hogy tárgyalásra bocsátja-e a bíró az ügyet vagy sem.

Ennek során végre kihallgatásra került Wade Robson – igaz, nem októberben az eredeti tervek szerint, hanem 2016. december 12-én. Kihallgatásra kerültek továbbá Robson családtagjai is: az anyja, a nővére és a bátyja. Anyja, Joy Robson kihallgatására 2016. szeptember 30-án került sor.

2016. december 27-én Michael Jackson cégeinek ügyvédei beadtak a bírósághoz egy ún. “Motion to Compel”-t, azaz egy kérvényt, amiben azt kérik a bíróságtól, hogy utasítsa Robsont azon bizonyítékok átadására, amelyek átadását eddig megtagadta. Ebből a dokumentumból kapunk egy kis betekintést abba, hogy mi is történt eddig a “discovery” során és nagyon érdekes dolgokat tudunk meg.

A “discovery” keretében Jackson cégei 2016. március 28-án nyújtották be Robson felé első olyan igényüket, hogy Robson adjon át nekik minden olyan dokumentumot és kommunikációs anyagot, amelyben bárkivel a vádjait és állításait tárgyalta. Ehhez teljes mértékben joguk van, sőt ilyenkor ez a kérés rutinnak számít.

Erre válaszul 2016. június 3-án Robson egyetlen e-mailt küldött vissza és eskü alatt állította, hogy ez az e-mail az egyetlen kommunikáció, amit bárkivel folytatott a témában. Ez az e-mail az a 2012. szeptember 7-én kelt e-mail volt, amiről hagyatéki bírósági ügy során Jackson hagyatékkezelője már amúgy is tudomást szerzett. A hagyatéki procedúra során ez az e-mail volt a bíró egyik indoka arra, hogy miért utasította el Robson keresetét.  Ennek részleteiről ebben a cikkben írtam. Részlet az akkori cikkemből:

Robson 2011-es tárgyalásait Jackson hagyatékkezelőjével már fent említettem, de a bíró ítéletéből megismerünk még egy bizonyítékot. A bíró ugyanis hivatkozik még egy e-mailre, amelyet Robson 2012. szeptember 7-én írt mintegy 30 barátjának és rokonának. Ebben leírja a Jackson elleni vádjait és hogy hamarosan nagy változás fog beállni az életében, de arra kér mindenkit, hogy egyelőre ezt ne mondják el senkinek, mert ez “egy roppant érzékeny jogi ügy”.

Ez pedig természetesen azt támasztja alá, hogy már legalább 2012. szeptember 7-én abban gondolkodott Robson, hogy bepereli Jackson hagyatékkezelőjét Jackson elleni gyerekmolesztálási vádakkal. Tehát amikor játssza a hülyét, hogy 2013. március 4-én hallott először arról a lehetőségről, hogy perelhet az itt cáfolatot nyer. Amellett, hogy természetesen az is cáfolatot nyert, hogy 2013. március 4-én hallott először egyáltalán a hagyatékkezelő létezéséről – hiszen ma már tudjuk, hogy 2011-ben tárgyalt is a hagyatékkezelő képviselőivel a Cirque du Soleil show-ról.

Tehát most, a cégek elleni pere során, első körben Robson ezt az egyetlen e-mailt vallotta be – amiről Jackson ügyvédeinek már amúgy is tudomása volt a hagyatéki bírósági per alapján.

2016. június 23-án a Jackson cégek ügyvédei megbeszélésre hívták Robson ügyvédeit (még a régi csapatot, Henry Gradsteint és Maryann Marzanót) és kétségüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy Robson valóban ezt az egyetlen kommunikációt folytatta bárkivel a témában.

Július végén Robson ügyvédeket váltott, azóta az agresszivitásáról ismert Manly, Stewart & Finaldi ügyvédi iroda képviseli és személy szerint leginkább Vince Finaldi (részletek itt).

Ekkor Robson hirtelen mégiscsak “talált” még 100 oldalnyi anyagot (e-maileket), amit átadott Jackson képviselőinek és ismét azt állította, hogy mindössze ennyi anyaggal rendelkezik. Akkor Jackson oldala elfogadta ezt.

Szeptemberben azonban, ahogy fent is említettem, kihallgatásra kerültek Robson családtagjai – anyja, nővére, bátyja – és ezen kihallgatások során kiderült, hogy Robson sokkal több e-mailt váltott velük a témában, mint amennyit bevallott.

Jackson ügyvédei ismét nekiszegezték a kérdést, hogy miért nem adott át mindent. Október végén ennek nyomán Robson csodálatos módon “talált” újabb 4000 oldalt, amit átadott, s ismét azt állította, hogy most már tényleg mindent átadott. Azonban ez továbbra sem volt így, ráadásul számos e-mailben Robson önkényes kitakart részeket arra hivatkozva, hogy azok az ügyvédi titoktartás alá esnek. Sok esetben egy-egy e-mail láncnak (oda-vissza válaszok sorozata) csak egy, vagy néhány darabját adta át, míg más darabok hiányoztak. A csatolmányokat pedig szinte egy esetben sem adta át. Végül is Jackson ügyvédei decemberben veszítették el a türelmüket és ekkor úgy döntöttek, hogy a bírósághoz fordulnak azzal, hogy kötelezze Robsont a teljes körű átadásra. Kérték továbbá a bíróságot, hogy rendelje el, hogy Robson számítógépeit és egyéb informatikai eszközeit független szakértő vizsgálhassa át annak megállapítása érdekében, hogy ténylegesen átadott-e minden emailt, ami a témában releváns. Emellett bírság kiszabását is kérték a bíróságtól.

Mitchell Beckloff bíró 2017. február 2-án hozta meg döntését a fenti kérdésben és ahogy már megszoktuk tőle középutas megoldást választott. Utasította Robsont arra, hogy adjon át minden rendelkezésére álló anyagot és ne takarja ki azokon az e-maileken semmit, amelyek nem esnek ténylegesen ügyvédi titoktartás alá. A bíró szerint csak azok az e-mailek esnek titoktartás alá, amelyet kizárólag az ügyvédeivel váltott. Ha egy e-mailt harmadik személyek (pl. családtagok) felé is továbbítottak (amint az sok esetben történt) akkor az már nem esik ügyvédi titoktartás alá abban az esetben sem, ha ügyvédnek írta. A családtagjaival váltott e-mailek pedig végképp nem esnek ügyvédi titoktartás alá. Utasította továbbá Robsont, hogy adja át az e-mailek csatolmányait is.

Ugyanakkor Beckloff nem rendelte el azt, hogy független szakértő vizsgálja át Robson számítógépeit és nem szabott ki bírságot sem rá. Egyelőre. Ugyanis, ha Robson továbbra is szórakozik a bizonyítékok átadásával, akkor erre még sor kerülhet. Kérdés persze, hogy ha Robsonra van bízva továbbra is, hogy mit vall be és mit nem, akkor honnan lehetünk biztosak abban, hogy ezúttal valóban mindent átad?

Mit tudunk meg a már átadott e-mailekből?

Robson játéka ellenére az eddig már átadott e-mailek így is felfednek néhány érdekes információt. Az egyik az, hogy Robsonnak szinte alig vannak emlékei arról az időszakról, amikor családja MJ körül volt az 1990-es évek elején-közepén. Robson minden apró részletet az anyjától kérdez meg, önálló emléke szinte alig van. Ezen persze nem lehet csodálkozni, hiszen próbáljunk csak mi felidézni 7-14 éves kor közötti emlékeket. Vannak dolgok persze amik megragadnak, de sok minden nem. Mindazonáltal azért érdekes, hogy míg Robson olyan alapvető részleteket is az anyjától kérdez meg, mint hogy hányszor, mikor és milyen körülmények között látogatták meg Jacksont – és szinte semmire nem emlékszik ezen körülményekből – addig amikor a keresetében az állítólagos molesztálás leírására kerül sor, akkor hirtelen minden részletre kristálytisztán “emlékszik”, olyan dolgokra is, hogy Jackson állítólag miket mondott neki. Miközben az anyjának írt e-mailekben alapvető, ennél sokkal nagyobb léptékű dolgokra sem emlékszik. Nyilván lehetne ezt esetleg azzal indokolni, hogy egy molesztálás traumatikus, így jobban megmarad, ám ez nehezen hihető indok amikor összehasonlítjuk azt, hogy az e-mailekben milyen dolgokra nem emlékszik – pl. arra sem, hogy egyáltalán hányszor volt egyedül Jacksonnal, miközben a vádiratában már hirtelen kristálytisztán “emlékszik” minderre és arra is, hogy Jackson – állítása szerint – minden egyes alkalommal molesztálta őt. A traumatikusság mellett van egy másik magyarázat is erre: az, hogy az egészet kitalálta.

De még most jön a java!

Egy 2016. február 15-i e-mailben Robson egy sztorit küld el az anyjának – Jackson egy egykori biztonsági őrének, Charli Michaelsnek egy 1994-ben tett vallomását. Charli Michaels egyike volt Jackson azon ex-alkalmazottainak, akik meglovagolva az 1993-as Chandler-ügyet pénzt próbáltak csinálni ezekből a vádakból: először a Diane Dimond-féle Hard Copy című televíziós bulvárshowtól kapott pénzt a sztorijáért és azért, hogy egy három részes interjút adott nekik, majd perelte is Jacksont állítólagos jogosulatlan felmondásért (a keresetet a bíróság elutasította). Tehát egy olyan emberről van szó ismét, akinek anyagi és személyes motivációja (a kirúgása miatti bosszú) is fűződött ahhoz, hogy ilyen sztorikat találjon ki.

A Robson által az anyjának elküldött sztoriban Michaels azt állította, hogy 1990 májusában, anyák napján, Neverlanden Wade Robson anyja, Joy sírt és panaszkodott neki, hogy Jackson titkárnője, Norma Staikos nem engedi őt a fia és Jackson közelébe, szándékosan távol tartja őt tőlük, amikor kettesben vannak. Most Robsonnak arra lenne jó ez a sztori, hogy alátámassza azt, hogy Jackson cégei – és benne az olyan alkalmazottak, mint Staikos – “gyermekmolesztáló maffiaként” működtek, ahol az alkalmazottaknak az volt a dolga, hogy lehetővé tegyék, hogy Jackson gyerekeket molesztáljon. A sztorit elküldve Robson azt kéri anyjától az e-mailben, hogy véleményezze azt – hiszen állítólag vele történt a Michaels által előadott történet.

Joy Robson mindössze 8 perccel később válaszol is fia e-mailjére, amiből csak az első mondatot látjuk, de már az is beszédes: “Hú! Ebből semmi nem igaz.” (“Wow. None of that is true.”)

Tehát Joy tagadja Charli Michaels sztoriját. És most jön a lényeg! Annak ellenére, hogy anyja tagadta a sztori igazságtartalmát Wade Robson felhasználja azt – szinte szóról-szóra ugyanúgy – 2016. szeptemberében kelt legutóbbi módosított beadványában! Tehát annak ellenére, hogy tudván tudja, hogy a sztori egy szemen-szedett hazugság (hiszen anyja már februárban leírta neki) mégis használja azt a vádiratában. Magyarul Wade Robson tudatosan és bizonyíthatóan hazudik a keresetében! Ez ugyebár eléggé üti azt az állítását, hogy nem a pénzért csinálja, hanem az “igazságért”.

Joy Robson válasza amúgy láthatóan tovább folytatódik, azonban ez a rész már nem látható és mind Wade, mind Joy – roppant kényelmes módon – azt állítják, hogy “elvesztették” ezt az e-mailt és már nem áll rendelkezésükre.

Egy másik e-mailben Robson azt kérdezi anyjától, hogy miután 1987-ben megnyerte azt a bizonyos táncversenyt, amelynek nyomán találkozhatott MJ-vel hogyan történt a második találkozó pár nappal később, amikor ismét találkoztak MJ-vel a hotelszobájában. Joy Robson válasza:

“Beszéltem a publicistájával, aki koordinált minket és megkértem, hogy juttasson el egy köszönőlevelet a nevünkben MJ-hez és ő azt javasolta, hogy vigyük fel neki mi a hoteljébe. Amikor odaértünk ő felhívta a szobáját és ő (MJ) meghívott minket a lakosztályába.”

Lássuk, hogy ez mivé vált Robson keresetében:

“1987 novemberében, amikor Felperes öt éves volt, benevezett egy táncversenyre, ami az MJJ Productions szervezett Michael Jackson koncertturnéja kapcsán Ausztráliában. Felperes megnyerte a versenyt és a díj az volt, hogy találkozhatott Michael Jacksonnal az egyik koncertje után. A találkozó jól ment és Michael Jackson meginvitálta felperest, hogy táncoljon vele a színpadon egy koncerten néhány estével később. Felperes és az anyja eltöltöttek pár órát Michael Jacksonnal a hotelszobájában is a következő napon. Felperes azt állítja, hogy ezeket a “találkozókat” szándékosan mint egy szexuális molesztálási mechanizmust szervezte az MJJ Productions és az MJJ Ventures azért, hogy fiatalkorú áldozatokat szerezzenek Michael Jacksonnak, mindezt jótékony eseménynek álcázva.

Szóval Robson anyja felkeresi MJ publicistáját azzal, hogy átadnának neki egy köszönőlevelet, MJ barátságosan fogadja őket, de ez Robson keresetében már úgy jelenik meg, mint az MJ cégei által szándékosan szervezett “szexuális molesztálási mechanizmus”. Még nevetségesebb, ha tudjuk azt is, hogy ezután Robsonék két évig nem is találkoztak MJ-vel és amikor újra találkoztak 1990 elején, akkor ismét Robsonék kezdeményezték a találkozót, nem MJ! Részletek ebben a cikkben.

Mellesleg ezeket a táncversenyeket nem is az MJJ Productions szervezte (az MJJ Ventures pedig még csak nem is létezett), hanem a Target áruház. Robson ezt is pontosan tudja, hiszen 2005-ös vallomásában maga említette, most mégis játssza a hülyét és úgy tesz, mintha nem tudná, hogy MJ cégeinek semmi köze nem volt a szervezésükhöz.

Robson könyve

További érdekes információ, ami kiderül az e-mailekből az, hogy mielőtt 2013. májusában beadta volna keresetét Jackson hagyatékkezelője és cégei ellen, Robson könyvet írt vádjairól és több kiadónak is megpróbálta azt eladni. Több, mint 70 e-mailt váltott ebben a témában egy könyvkiadókkal kapcsolatban álló ügynökkel és saját ügyvédjével, Helen Yu-val (nem összetévesztendő a Michael Jacksont 2005-ben védő Susan Yu-val – semmi közük nincs egymáshoz). A kiadók visszautasították a könyv kiadását és Robson ezután perelte be pénzre Jackson hagyatékkezelőjét és cégeit.

A dolog több szempontból is érdekes. Egyrészt Robson teljesen “elfelejtette” megemlíteni a könyvét a hagyatékkezelő elleni perben és most a cégek elleni perben is eddig. Ugye a hagyatéki bírósági ügyben azt állította, hogy 2013. márciusa előtt nem tudott a hagyatékkezelő létezéséről sem (bizonyított hazugság) és arról sem, hogy perelheti őket. Nos, annak fényében, hogy ügyvédjével, Helen Yu-val már hónapokkal 2013. márciusa előtt könyvet próbáltak eladni a témában, még kevésbé hihető ez a sztori, hiszen Yu, mint ügyvéd nyilvánvalóan tisztában volt a jogi aspektusokkal.

Aztán az is érdekes, hogy a Jackson ügyvédei ezt a könyvet is csak Beckloff mostani, 2017. február 2-i döntése nyomán fogják tudni eredeti formájában kézhez venni, mert Robson eddig kézzel-lábbal küzdött az ellen, hogy át kelljen adnia. Először azt állította, hogy nem találja és azért nem adja át. Négy nappal később elismerte, hogy megvan, de akkor meg azt állította, hogy azért nem adja át, mert az ügyvédi titoktartás alá esik. Jackson ügyvédei ragaszkodtak ahhoz, hogy megkapják a könyvet annak eredeti, metaadatokat is tartalmazó elektronikus formájában (a metaadatokra azért van szükség, hogy nyomon lehessen követni az esetleges változtatásokat, módosításokat). Robson ezután átadta a könyv egy újonnan kreált PDF-változatát, de továbbra is megtagadta az eredeti metaadatokat tartalmazó formátum átadását – ezúttal azzal a felkiáltással, hogy speciális szoftvert igényel a megnyitása. Jackson ügyvédei biztosították Robsont, hogy nem olyan bénák, hogy ne tudnák hozzá megtalálni a megfelelő szoftvert, de Robson továbbra sem volt hajlandó azt átadni. Beckloff bíró azonban most elrendelte, hogy át kell adnia.

Robsonék kihallgatásai

Amint említettem a “discovery” során megtörtént Robsonék kihallgatása. Ezek tartalmát összességében még nem ismerjük, de Jackson ügyvédeinek december 27-ei bírósági beadványában láthatunk belőlük néhány részletet.

Érdekes például ez a részlet Wade Robson anyjának, Joy Robsonnak a szeptember 30-ai kihallgatásából:

Kérdés: Amióta a fia Wade benyújtotta a keresetét a hagyatékkezelő és az MJJ Productions valamint az MJJ Ventures ellen, beszélt ön vele a keresetekről?

Joy Robson: Nem igazán. Én csak… nem tekintem ezt az én ügyemnek.

Kérdés: Ő (Wade) beszélt Önnek a keresetekről?

Joy Robson: Nem.

Joy Robson azt elismeri, hogy Wade kérdéseket tett fel neki e-mailben, de az az álláspontja, hogy ez nem az ő ügye (“I don’t consider that my business”) elég érdekes annak tükrében, hogy ha Wade vádjai igazak lennének, akkor neki óriási felelősséget és bűntudatot kellene éreznie azzal kapcsolatban ami állítólag a fiával történt. Joy Robson volt az, aki szorgalmazta a kapcsolatot Michael Jacksonnal – időnként meglehetősen agresszíven. Ő volt az, aki engedte, hogy a fia MJ szobájában aludjon.

Mégis a kettejük közötti e-mailekben semmiféle szemrehányó hangnem nem tapasztalható Wade részéről az anyja irányába, semmi felelősségre vonás, semmi düh, semmi. Pedig ha Wade vádjai igazak lennének, akkor MJ után az anyjára kellene, hogy a legdühösebb legyen a hanyagsága miatt, amely lehetővé tette az ő állítólagos molesztálását. De semmiféle ilyen jellegű társalgás nincs az e-mailekben. Wade Robson keresetében pedig Joy csak roppant felületesen van megemlítve, mint valaki akinek szinte alig van köze az eseményekhez.  Ehelyett a céltáblák MJ cégei és alkalmazottai – akiket Wade csak a fent említett szemenszedett hazugságok árán tud belerángatni az ügybe. Szerintem ez mindent elmond a vádjai hitelességéről.

Wade Robson december 12-ei kihallgatásából is láthatunk a beadványban néhány érdekes részletet. Pl.:

Kérdés: Szóval változtak az emlékei az ügy előrehaladtával?

Wade Robson: Fejlődtek.

Kérdés: Mit ért az alatt, hogy “fejlődtek”?

Wade Robson: Igen, úgy értem, hogy nem valamiféle feketéből fehérré módon változtak. Mint például, hogy azt gondoltam ez így volt… nos, úgy értem, igen változtak a gyógyulási folyamatot megelőzőhöz képest. Mielőtt felfedtem volna (az állítólagos molesztálást). De miután felfedtem a molesztálást 2012-ben és elkezdtem ezt a gyógyulási utat, azóta fejlődtek olyan értelemben, hogy több részletre emlékszem bizonyos dolgokról. Ahogy haladnak a dolgok, tudja, fejlődik, részletek adódnak hozzá.

Kérdés: Jól értem ugye, hogy ön nem állítja azt, hogy valaha is elnyomott emlékei lettek volna a molesztálásról?

Wade Robson: Igen, sosem felejtettem el, hogy mi történt Michael és köztem.

Ez azért érdekes, mert az ilyen utólag kifejlődő “emlékek” sokszor hamis emlékek (lásd: https://www.youtube.com/watch?v=VTF7FUAoGWw). Mindazonáltal nem hiszem persze, hogy Robsonnak hamis emlékei lennének. Robson egész egyszerűen egy opportunista hazudozó, akinek mindig éppen olyan “emlékei” vannak, amire szüksége van ahhoz, hogy közelebb kerüljön ahhoz a pénzhez, amit szeretne. Ezt egész egyszerűen a fentiek alapján gondolom – amikor egyértelműen látjuk hogy hogyan használ olyan sztorikat, amikről tudván tudja, hogy hazugságok. Nincsenek itt semmiféle elnyomott, vagy hamis emlékek – egyszerűen egy pénzéhes hazudozó van.

A kihallgatási leiratból megtudjuk azt is, hogy Robson egy jegyzetébe azt írta, hogy “a szexuális molesztálási sztorim és a hatásai rokonszenvessé és relevánssá fognak tenni engem”. Amikor Jackson ügyvédei megkérdezték, hogy ezt hogy értette, Robson azt mondta, hogy egy időben szeretett volna védikus meditációt oktatni és úgy vélte, hogy a szexuális molesztálási sztorija vonzóbbá teszi majd az olyan kliensek számára, akik szexuális molesztálás áldozatai voltak – azon az elven, hogy az emberek azokhoz szeretnek járni ilyen meditációra, akikkel hasonló élményeik vannak. Tehát azt látjuk, hogy Robson karrierépítésre is fel szerette volna használni a szexuális molesztálási vádjait.

Ehhez kapcsolódóan talán azt is érdemes megjegyezni, hogy az is kiderül a december 27-ei beadványból, hogy Robson pszichológusa, akinek először elállt a szexuális molesztálás vádjával 2012 májusában egy bizonyos Larry Shaw. Az infó olyan szempontból érdekes, hogy Shawnak az a szakterülete, hogy olyan emberekkel foglalkozik, akik kiégtek a showbizniszben. Rendszerint azt tanácsolja nekik, hogy fordítsanak hátat a showbiznisznek, lépjenek ki belőle és merüljenek alá a hétköznapi kisemberek életében. Robson nyilvánvalóan kiégett a showbizniszben (lásd ezt a cikket), ám egész életében csak ezt csinálta, máshoz nem ért. Csak úgy tud elsétálni, ha biztosítja hozzá az anyagi hátteret. Gondolom ekkor támadt az az ötlete, hogy ezzel a hamis gyerekmolesztálási váddal fogja majd biztosítani azt az anyagi hátteret, amivel elsétálhat a showbizniszből a kényelmes “hétköznapi” élet felé.

A kihallgatásból csupán néhány oldalt láttunk egyelőre, s ennél nyilván sokkal több minden van még benne, hiszen hét órán át folyt, így a teljes leirat több száz oldalra rúghat. Ebbe a beadványba csak néhány részlet került bele, ami a beadvány témájához valamilyen szinten releváns volt.

Tehát a Robson ügy most itt tart.

Kategória: Robson/Safechuck | Címke: , , , , , , | 4 hozzászólás